Amit a porba írunk elfújja a szél, amit a szívünkbe vésünk örökké él. Én a szívembe véstem egy szót és egy nevet a szó: Szeretlek, a név: a Te neved!
Bárcsak tudnád, hogy mit érzek irántad szívemmel, lelkemmel vágyódom utánad, de felfedni a titkot nem merem sohasem,
s talán már nem is akarom, Őrült plátói szerelem.
Én jó vagyok, ha van miért, én hű vagyok, ha van kiért, én szeretek, ha kellemes, én szenvedek, ha érdemes. Szeretlek!
Lassan már kívülről tudom az összes csillagképet, mert mikor velem vagy, nappal is a csillagok közt érzem magam.
Vágyom rá, hogy megérints gyengéden,
hogy úgy ölelj, ahogyan még senki sem.
Vágyom rá, hogy úgy csókolj, hogy a szívem hevesen verjen,
hogy érezzem : ez az igazi szerelem!
Képzeld, könyvet írok szerelmünk történetéről! Már meg
vettem egy csodaszép füzetet és beszámoztam az oldalait. Remélem együtt írom majd Veled!Gyűlölöm a napot, mert érinthet téged.
Gyűlölöm a holdat, mert veled lehet éjjel.
Gyűlölöm a vizet, mert ajkadhoz érhet.
Elmondani nem lehet, úgy szeretlek téged.
Soha ne felejts el, mosolyogni, még akkor sem, ha szomorú vagy, mert lehet, hogy valaki beleszeret a mosolyodba!
Szerelmes szívem számodra szabad, szárnyaljon szívembe szerető szavad, szikrázzon szerelemtől szép szemed, szerelmes szívem szüntelenül szeret.
A holnap egy gyönyörű virág, melynek szirmai a nap ébredésével kelnek életre. Te vagy a holnapom.
A szerelem olyan, mint a fa; magától növekszik, mély gyökereket ereszt egész valónkba, és néha tovább zöldül a szív romjain!
Aki után szíved vágyik, szeresd azt mindhalálig,
mert boldog csak azzal lehetsz, akit tiszta szívből igazán szeretsz!
mert boldog csak azzal lehetsz, akit tiszta szívből igazán szeretsz!
Bársonyos illat bűvköre csábít,
a szerelem virága, tavasszal virágzik.
Már régóta keresem a számomra legmegfelelőbb párnát
... Azt hiszem a Tied mellett van!
Mióta megismertelek, azóta szeretlek,
rabul ejtett a ragyogó szép szemed.
Messze vagy tőlem, még sem vagyok árva, mert itt vagy velem, a szívembe zárva.
Angyali álmot rejt neked az éj,
s ha utolér minket, majd a várva-várt selymes kéj,
utána ha mellkasomra hajtod a fejed,
érzed majd: én mindig szorítom a kezed, s örökre itt vagyok neked!
Ki azt mondja imád, sose hidd el szavát,
ki azt mondja szeret, talán igaz lehet,
De az ki rád néz s, hallgat, nem beszél és nem szavalgat,
Annak add az üzeneted, mert az forrón és hűn szeret!
Ha vörös rózsa lennék, soha nem szúrnék.
Virágommal elkápráztatnálak, illatommal elszédítenélek, hogy mindig szeress!
Virágommal elkápráztatnálak, illatommal elszédítenélek, hogy mindig szeress!
Van egy álmom, amelyben a legfontosabb szerepet neked szánom, ha egyszer valóra váltom, én leszek a legboldogabb a világon.
Este, ha lefekszel, tárd ki az ablakod,
keresd az égen a szerencse csillagod!
Hogyha megtaláltad, mondj egy imát! Kire te gondoltál, az is gondol reád!
Ha egy szívet keresel, mi véd, szeret s imád, találj rám s megkapod mindazt, mit szíved kíván! A szerelem Téged árnyékként kísér, s szerelmünk soha véget nem ér!
Szebb, vagy mint a fénylő napsugár, nem csak egy lány csupán, több vagy, több vagy mit hittem ám.
Szeretnék a kis kertedben nyíló rózsa lenni, minden percben illatommal, téged körül venni.
-->A legdrágább kő mindent karcol, de maga nem tűr karcolást, a legdrágább szív inkább vérzik, de nem sebez meg soha mást...
A szüleid biztos tolvaj űrhajósok voltak, mert elhoztak egy csillagot, és odaadták neked. És a szemedből rám ez ragyog!
Az élethez három dolog szükséges: a Nap, a Hold, és Te. A Nap a szép napokra, a Hold a szép estékre, Te pedig mindörökre!
Egy gyöngéd ölelés, mely elfeledtet mindent, csak a pillanatnak élsz, mely megér minden kincset! Egy forró csók, mely tüzes a vágytól! Érzem, örökre hozzád láncol!
Mi a szerelem? Egy hosszabb alkalom a szenvedésre, melynek könnycsepp sem elég és mindig újabbat kér.
Nem ígérek kincset, csillagot, csak egy hű szívet adhatok! Érzem másé, nem lehetsz, én is csak a tied, ha igazán szeretsz!
Írok, írok, kombinálok. Három tollat összerágok. Mégse tudok egyebet, csak annyit, hogy szeretIek.
Van egy szerelmem nincs neki neve. Titok marad örökre, szívembe temetve. Nem tudhatja senki, még Ő sem, majd, ha rájön az lesz számomra a legnagyobb öröm!
Szoktál-e felnézni az égre, megszámolni néhány csillagot? Szoktál-e akkor rám gondolni, vajon most hol vagyok? Én szeretnék ott lenni veled, s füledbe súgni: SzeretIek TÉGED!
Ha a szerelemtől forró szívemből küldhetnék most egy darabot, olyan melegség öntené el a szobád, hogy takaró sem kellene.
Sosem tudtam eddig, milyen szép az élet, mióta ismerlek, azóta élek! Szívem lágyan összedobban, szeretlek téged napról-napra jobban!
Szeress szívből tisztán, mint a patak, mely magas hegyek csillagából fakad, s, ha szerelmed igaz és tiszta, cserébe mély szerelmet kapsz vissza.
Arra kér e néhány sor, gondolj rám néhányszor. Sose gondolj arra, hogy nehéz az élet, gondolj mindig arra, hogy szeretlek téged!
Csak egy percig szeress, míg elmondom, imádlak. Csak egy óráig szeress, míg megsúgom, kívánlak. Szeress egy napig, míg csókolni tudlak. Szeress egy életen át, s mindig szeretni foglak.
A képzelet vad ösvényén az álmom hozzád szállt,a gondolatom nálad járt, s minden álmom valóra vált.
Akit párodul rendelt az ég,
becsüld meg, szorítsd meg kezét.
És, ha minden álmod valósággá válik,
ne feledd: Légy hű mindhalálig!
A szerelem olyan szép szó csak keresd, hisz oly jó.
Ezt az érzést, amit csak akkor érzel, nem kérdés,
csak akkor érted, ha már átélted!
Ezt az érzést, amit csak akkor érzel, nem kérdés,
csak akkor érted, ha már átélted!
De emléked megvan, szívembe temetem, bárhová bújsz én sohasem feledem.
Nap szereti úgy az óceánt, mint én mosolygó lépteid! Úgy szeretIek, mint szomjazó a, harmat friss cseppjei!
Két szív mely egy ritmusra dobog, két lélek mely csak együtt ragyog. Ezek vagyunk ketten, csak te meg én, szerelmünk soha véget nem ér.Ha volna még ezer csillag, mely fényét rám ontja,
még ezer esőcsepp, mely szomjamat oltja,
akkor is csak Te viselnéd szerelmem ég kínját!
Úgy szeretném elmondani, hogy szeretIek téged, mindig eszemben vagy, bárhová nézek. Úgy szeretnék két szemedbe mélyen belenézni, s elmondani, nélküled nem érdemes élni.
Fehér galamb szeretnék lenni, egy áldott szép percben hozzád repülni, mosolyát látni gyönyörű szemednek, s füledbe súgni, mennyire szeretIek!
Ha éjszaka felnézel az égre, lopj magadnak egy csillagocskát, csókold meg szerelmesen, és gondolj rám, mert én vagyok a te fénysugárkád.
Szemedet becsukhatod, elég, ha szíved, hallgatod, megmutatja kit keresel. Bízd rá magad boldog leszel!A Nap szereti úgy az óceánt, mint én mosolygó lépteid! Úgy szeretIek, mint szomjazó a, harmat friss cseppjeit!
Nagyon szépek
VálaszTörlés