2011. március 1., kedd

Reménykedős sms


 
Reménykedős sms-ek


 
           Ha szeretsz csak egyet szeress, 
kit gondolod, hogy tiéd lehet 
mert szeretni valakit egy perc is elég, 
de elfeledni egy élet is kevés!


           Várlak sok-sok éjjen át. 
Téged kerestelek hosszú éveken át. 
Várom azt a napot, mikor megfoghatom kezed, 
és mindörökre boldog lehetek veled!


         

           Szerelem szavát suttogja az erdő, amerre járok, madár dala száll. Rád vár a szívem, hát add a kezed, hallgassuk együtt e szép éneket.


          Szeretném csodálni szemednek színét, csókommal csókolni ajkadnak ízét. Kezemmel érezni tested melegét, benned megtalálni életem értelmét!


          A barátok olyanok, mint a csillagok..., nem mindig látod őket, de tudod, hogy vannak...


           A semmi közepén állok, csodálom a lemenő Napot,
a szél egy dalt játszik a fákon, szívem megdobban, s Rád gondolok.
A Természet e csodáját, ha ketten nézhetnénk, 
a Világ legboldogabb embere lennék!


           Csöndes éjszakán elkerül az álom, 
minden érzésemmel te utánad vágyom.,
ha a bánat a szívedre nehezül, 
gondolj rám, s nem leszel egyedül.


           Miért nem hiszed el, hogy nem szeretek mást? 
Miért nem hiszed el nekem ezt a vallomást?
Ha nekem születtél, miért nem vagy az enyém? 
Ha nem nekem születtél, miért születtem én?


          Nem írom azt, hogy szeress, azt se, hogy gondolj rám, mert, ha nem vagyok a szívedbe vésve, úgyis hiába mondanám.



           Ha szeretsz, add a kezed,
 és ne kérdezd, hogy ki vezet. 
Ne kérdezd, hogy hová megyünk,
 csak azt akard, hogy örökké együtt legyünk.


          Ha, sírsz nincs, aki lássa könnyeid,
ha bántanak, nincs aki érezze fájdalmad, 
ha panaszkodsz, nincs aki, hallja, hangodat, 
de próbálj meg csak egyszer szeretni.



          Úgy szeretnélek átölelni csak rád gondolni. Álmodni azt, hogy itt vagy velem, de ez csak álom, csak álom nekem.


           Sóhajom messze száll, elviszi a szél,
remélem egyszer, hozzád odaér. 
Te vagy az éjjelem és a nappalom, 
tudd, hogy szeretIek, rólad álmodok.


           Szeretnék veled lenni egy éjszakán, 
elmondani, hogy szeretIek igazán.
Szeretnék a karjaidba lenni, s a csókjaidat érezni,
s azt a pillanatot soha nem feledni.


           Ha álmodom, nem tudom, hogy mi a jó és mi a rossz., ha álmodom nem tudom mi az álom és mi a való., ha álmodom, nem tudom mit miért teszek, csak azt remélem, ott veled leszek.


 Ha szeretsz valakit, engedd szabadon., ha visszajön hozzád, biztosan a tiéd., ha nem jön vissza, akkor sosem volt a tiéd.




           A legszebb érzés, ha rád gondolok. 
A legszebb érzés, ha rólad álmodom. 
A legszebb érzés, ha hozzád érhetek 
és, ha veled ébredhetek.


          A távolság csak kérkedő ellenfeled, 
ha igazán tudsz szeretni, legyőzheted. 
A fegyver a képzelet, idézd fel őt s itt van veled. 
A szívedben és lelkedben ott a szerelmesed.


           Megláttalak ma és megtetszettél, 
kicsi szívembe reményt ébresztettél. 
Remélem nevemet, nem felejted el, 
remélem én vagyok, ki szívednek kell!


           Ne akarj magadnak kincset, gazdagságot, 
kívánj inkább velem igaz boldogságot. 
Nézd a fecskepárt, s megérted a dolgot, 
mily apró fészke van, mégis milyen boldog.


         
          o Ha megfoghatnám két kezedet,
nézhetném a szép szemedet, 
füledbe súghatnám kedvesen, 
szeretIek téged kedvesem!


         
 Titkold el szíved szenvedélyét, 
ne, halld a sors gúnyos nevetését! 
Sírni lehet, de nem érdemes, 
szíved bárhogy fáj, csak nevess! 
Gondolj rám és szeress!


           Sokszor gondolok rád, nem tagadom 
Még mindig, rólad álmodom.
 SzeretIek, és te mégsem szeretsz 
és ez a fájdalom fog megölni engemet!


           Szeretnélek érezni csókjaiddal lélegezni. 
Simogatni arcod, csókolni szád. 
S várni, hogy végre együtt lehessünk már.


           Ha bűn egy álmodás, vállalom ezt a vétket., ha bűn, hogy várok Rád, örökké bűnben élek.


           A nap reggel besütött az ablakomon, arcomat dédelgetve, - és én egy ábrándosan éber pillanatban azt kívántam, hogy ez a gyengéd melegség Te legyél...


           Azt álmodom velem lehetsz, azt álmodom még mindig szeretsz!


           Mennyit ér mondani a szerelmet és ízlelni a jót, ha az édes álomból a keserű valóságba ébredek?! Mondd, miért?


          Ne gondolj másra, egyedül rám,
hisz én tudnálak csak szeretni igazán. 
Messze távol tőled szomorúan élek, 
szívem azt súgja látni szeretnélek!




           A semmiből kerültél utamba, mint nyári zápor, ami lemossa könnyeim és mosolyra derít. Szeretnék nap, mint nap elázni ebben az esőben!        

 Téged kereslek, utánad vágyom, mert nem hiányzott így még senki ezen a világon.

o Ha szeretsz ad a kezed, 
és ne kérdezd, hogy ki vezet. 
Ne kérdezd, hogy hová megyünk,
csak azt akard, hogy örökké együtt legyünk.



           Van szó, mit úgy hívnak: Remény, 
ha vigyázol rá örökké benned él, 
ha szívedbe zárod, azt ki fontos neked, 
egy napon CSAK A TIÉD LEHET!





           Te vagy az, aki az életet jelenti te vagy az, kit nem lehet feledni örökké szeretnék veled lenni és az életemet veled leélni.


          SzeretIek, miért nem érted meg? 
Mert boldognak lenni csak együtt lehet.
 Várok rád, minden éjszakán várok rád, még éjfél után is.


           Fájni kell a szívnek, ha igazán szeret, 
mert fájdalom nélkül szeretni nem lehet. 
Felhevült szívvel lopjuk a szerelmet,
mert titkolni kell: SzeretIek!


           A boldogság egy pillangó; ha kergetjük kisiklik a kezeink közül. De, ha csendben leülünk az is lehet, hogy leszáll ránk!

           Eddig, hazugságban éltem,
üresnek érzem a lelkem. 
Nélküled nincs bennem élet,
ne vedd el tőlem a szíved!


           Mint édes ködből előtűnő napfény, 
mint először elszavalt csodás költemény, 
mint hullámzó tenger kék vizén a holdfény, 
azzá lettél nekem, s hiszem, hogy van remény.



           Nem jönnek számból nagy szavak,
mert az érzelmem szívből fakad.
Kívánok sok boldogságot, 
melyre rímet nem találok.


           Ha szeretsz hívsz, ha hívsz megyek, ha megyek boldoggá teszlek, s, ha boldog leszel, boldoggá teszel!


           Várom a napot, mikor megtörik az átok,
várom a napot, mikor nem leszel már álom. 
Várom a napot, hogy megöljelek 
s, füledbe súgjam, mennyire szeretIek.


            Szeresd azokat kik téged szeretnek,
 szeres engem, hisz én is szeretIek!


           Suttog a némaság ábrándos meséket. Azt súgja, halkan látni szeretnélek.




           Szeretném szemedben látni, ha szeretsz, 
szeretném naponta látni, ha nevetsz!
Szeretném szívedben tudni a nevem, 
a tiédet már régóta őrzi a szívem!
           szó van az életben: mindig, soha. Légy BOLDOG mindig, de BOLDOGTALAN SOHA!!!



           A nap vigyázzon rád, ha nem vagyok veled! 
A Hold kísérjen utadon, ha nem fogom kezed! 
A szél örüljön, amikor nevetsz,
de én legyek az, akit igazán szeretsz!


           Csak téged kérlek, ne menny el! Akarom, hogy átölelj, amíg csak élek velem légy! Vigyázz rám kérlek, szeress még!





           Miért múlik el minden, ami szép?
 Miért fáj szívünk a tegnapért?
 Miért nem örökös a ma? 
Hisz akkor nem kellene elválnunk soha.

        Néha elég perc, hogy valakibe beleszeressünk, de nem elég az egész élet, hogy elfelejtsük.


          Ha szeretsz, olyat szeress ki téged viszontszeret, mert többet ér egy baráti kézfogás, mint száz, hazug szerelmi vallomás!


           Valaki nagyon szeret téged, 
valakinek fáj a szíve érted,
 valaki éjszakákon át csak miattad, 
zokog, bevallom ez a valaki én vagyok.


         Szükségem van rád! Szemedre,
 hogy rám ragyogjon, csókodra, 
hogy tűzbe hozzon, a szavaidra, 
hogy megnyugtasson, a kezedre, hogy simogasson!

         
 Szeretnék az lenni, ki téged átölel,
 szeretnék az lenni, ki ajkadra csókot ad.
 Szeretnék az lenni, ki téged szeret,
 és, ha én jelenteném neked az életet!




           Félek tőled, bár nem tudom miért, 
égek tőled, szerelmes szívem tiéd! 
Imádlak, bár nincs hozzá jogom, 
várlak, bár nincs rá okom!



           A gyűlölet nem más, mint egy befejezetlen szerelem!


           A szerelem az élet., ha elmulasztod a szerelmet, elmulasztod az életet!


           Egy fiú és egy lány lehetnek barátok, de megtörténhet, hogy egymásba esnek. Lehet csak egy időre, lehet rossz időpontban, lehet túl későn, de lehet, hogy örökre.

          Mit ér a nap, ha nem süt melegen? 
Mit ér a szív, ha nincs benne szerelem? 
Mit ér az éj, ha nincsenek csillagok? 
És mit érek én, ha a tied nem vagyok?


           Nem tudok aludni, remeg a szívem,
hiányzik, hogy kezed kezemhez érjen.
Riadtan ébredek, merre vagy, hol lehetsz.
Megnyugszom, csak mondd, hogy szeretsz.


           Higgy nekem és szeretni foglak,
bízz bennem és rájössz, nálam nincsenek jobbak. 
Óvd szívemet és soha el ne dobd, 
meglátod, amíg dobog, szeretni fog!


          o Ha szerető szívre vágysz, s nem találsz se közel se távol, jöjj oda hová engem temettek. Ott a fű is azt suttogja, hogy szeretIek.


           Vágyom arra, hogy érezzem bőröd illatát s karjaidba, zárjál. Vágyom azokra a bűvös szavakra: szeretIek drágám!



           Rég lappang egy gondolat a fejemben, 
aprócska dobbanás itt benn a szívemben. 
Mondani nehéz, mégis megteszem, 
mert érezned kell, nagyon szeretIek!


           Szeretnék könnycsepp lenni, a szemedben megszületni, végigfolyni az arcodon, és meghalni az ajkadon.


           Furcsa ez a dolog: behunyom szemeim, mégis téged látlak. Furcsa gondolat ez, mégis téged várlak!         

1 megjegyzés: