2011. március 1., kedd

Hiányzol sms-ek


Hiányzol sms-ek

         
 Úgy vágyom rád, mint hervadó rózsa az éltető esőre. Úgy akarlak, mint éhező bárány a friss füvet s úgy szeretIek, mint ahogy emberileg csak lehet.


           A boldogság egy pillangó; ha kergetjük kisiklik a kezeink közül. De, ha csendben leülünk az is lehet, hogy leszáll ránk!

         
 Csukd be a szemed és gondolatban ott leszek veled. 
A szívedben, a lelkedben csak veled, csak neked!


           Őrjítően hiányzol, nagyon magányos vagyok a lelkem nélkül, a szerelmem nélkül: Nélküled. Te boszorkány, elloptad a szívem, de ne add vissza!


           Ha tudnád hányszor gondolok rád, 
s hányszor töltöm ébren az éjszakát,
s hány könny szökik szememre érted,
s mindez azért van, mert SzeretIek Téged!


           Szállj a széllel kedvesem, csillogó szemeddel ints nekem, 
s álmodban repülj hozzám sebesen.



           Ha ezt a pár sort olvasod, magányos szívemet láthatod. 
Gyenge szenvedő tested ábrázol, mert ő is érzi, hogy hiányzol!


           Minden éjjel azt álmodom, hogy mellettem állsz, 
s szerelmes szavakra, forró csókra vársz.
 Simogató pillantásod érzem arcomon, 
olyan ez mint a valóság. Kár, hogy álmodom.


           Ha még érzed a virág illatát, ha még, hallod a csalogány dallamát, ha sírni tudsz, azért kit igazán szeretsz, megtudod, hogy mi az a nagy szerelem!


           SzeretIek, miért nem érted meg? 
Mert boldognak lenni csak együtt lehet.
Várok rád, minden éjszakán várok rád, még éjfél után is.



          o Minden elmúlik, mint az álom. 
Elrepül, mint a vándormadár. 
Csak az emlék marad meg a szívemben, 
halványan, mint a Holdsugár.


           Érzem, ahogy a forró könny égeti arcomat,
érzem, ahogy lágyan simogatsz. 
Érzem, hogy néha itt vagy velem,
de bárcsak örökké fognád a két kezem!



          Csendes éjszakán, ha elér az álom 
minden emlékeddel te utánad vágyom, 
álmodok felőled csendes kis meséket
és mindig az a vége, hogy IMÁDLAK TÉGED!



         A boldogságot nem lehet ajándékba adni,
egyetlen titka: adni, mindig csak adni.
Jó szót, bátorítást, mosolyt, hitet 
és sok-sok önzetlen tiszta szeretetet.



           Egy csendes este, amikor nem vesznek körül a barátok, becsukom a szemeimet és rád gondolok..., halkan érted sóhajtok.


           Unalmamba fulladt magányom, 
csak azt a szép órát várom, 
mikor újra veled lehetek. 
Tudnod kell: nagyon szeretIek!


           Szeretnélek minden percben látni, 
hűvös alkonyatkor szívedbe zárni. 
Nem jössz, de oly jó várni, 
hazudni a szívnek, hogy ne tudjon fájni.

          
 Csöndes éjszaka, ha elkerül az álom 
minden érzésemmel TE utánad vágyom! 
Suttog a némaság ábrándos meséket, 
mindig azt suttogják LÁTNI SZERETNÉLEK!


           Olyan csend és magány van itt nélküled, hogy szinte, hallom, amit utoljára akartál mondani.


           Fáj a lét a létezés, a lefekvés és az ébredés 
Fáj a múlt és fáj a jelen, mindez azért, mert nem vagy itt velem.


           Könnyes szemmel a hívásod várom,
a fájdalom ajtaját magamra zárom.
Bújtass el, hisz egyedül fázom,
s lelkedben szeress, ha néha hiányzom!



        
   Éjszaka felriadok nem vagy itt velem 
utolsó hangod, mosolyod még jelenként él bennem,
csak tudd: Bennem élsz kedvesem


           Sokszor gondolok rád, és ez fáj nekem, 
mióta elmentél más lett az életem. 
Más lett az éj és más a nappal, 
már csak álmaimban, halmozol édes szavaiddal.


        
  o Rád gondolok titokban, 
szerelem tüze lángol arcomban, 
szeretnélek látni, gondolatban veled szállni. 
Karodba belebújni, s a magánytól elbúcsúzni!


          o Mért fáj a szerelem, mért kell szenvedni érte, majd, ha minden elmúlik megtudod miért sírtam érted!!





          o Hiányzol, mint testnek a vér, 
szinte éget, hogy nem vagy az enyém. 
Hozzád repülnék, mint egy gondolat,
hiányzik minden, ami te vagy.


          o Reggel nem eszek, mert hiányzol! 
Délben nem eszek, mert hiányzol! 
Este nem alszok, mert éhes vagyok!


          o Fázom, testem hideg és reszketek. 
Vágyom rád, vágyom az érintésedet.
Csak te hiányzol és az ölelés, melytől más lesz a reszketés. 
Remélem, hogy gyorsan ideérsz.
      
          o Egy csendes este, amikor nem vesznek körül a barátok, becsukom a szemeimet és rád gondolok..., halkan érted sóhajtok.


          o Mikor rád gondolok, megremeg a lelkem,
ilyenkor úgy érzem, bilincsben a testem.
Mindig itt vagy velem, mégis oly távol, 
csak én tudom, hogy mennyire hiányzol.




          o Üres az ágy és nem jön az álom,
nem szól a zene hiába várom, 
üvölt a csend és, hallgat az élet,
rám tör az érzés: SzeretIek Téged!

   

     o Érzem, ahogy a forró könny égeti arcomat, 
érzem, ahogy lágyan simogatsz. Érzem, 
hogy néha itt vagy velem,
de bárcsak örökké fognád a két kezem!


          o Fölöttem viharfelhők tornyosulnak, alattam örvény kavarog, szemem mégis kék eget lát, mert most is ?mint mindig- Rád gondolok!


          o Ahogy látom elsuhanni a múló pillanatot, 
úgy rémlik fel előttem minden mozdulatod. 
Itt vagy bennem, szívembe zártalak, 
hiányod elemészt, ha nem láthatlak.




          o Csókjaimat küldöm te hozzád. 
Te vagy a szívemben a legnagyobb boldogság. 
Távolból csak rád gondolok. 
Aki téged szeret az én vagyok!


                     
  o Ülök a tóparton és nézem a vizet, 
várom a pillanatot, amikor újra látlak téged. 
Tudom, messze vagy, nem lehetsz itt velem, 
de olyan jó lenne, ha most itt lennél mellettem.


           Fáj a lét a létezés, a lefekvés és az ébredés. Fáj a múlt és fáj a jelen, mindez azért, mert nem vagy itt velem.


          Ha ajkad vágyik csókra, 
gondolj rám ki ezt a pár sort írta. 
Akármilyen távol vagyok tőled, 
szívem mégis álmodik felőled.
          
Alig pár napja öleljük egymást, mégis olyan rég, hogy sosem vagyok egyedül. És ezért nem rossz, ha nem vagy velem, hanem nagyon jó, ha velem vagy!

           Csókok szállnak feléd gondolatban,
epresek, mézesek, hagyd, hogy gyengéden 
testedhez érjenek, hagyd hisz élek, létezek, szeretIek!



           Megírom most Neked, hogy nagyon szeretIek, 
bárhova visz a sors, el nem feledlek
. Messze vagyok Tőled, nagyon távol,
de, ha szíved szeret, engem megtalálsz bárhol!


          o Hiányzol nekem, mint, hajnali rétnek a gyöngyöző pára, 

vágyom rá, hogy édes csókot lehelhessek kicsi piros szádra! 
Csókod izét már alig várom csak te vagy kire vágyom!




           Sokszor gondolok rád, és ez fáj nekem, 
mióta elmentél más lett az életem.
Más lett az éj és más a nappal,
már csak álmaimban, halmozol édes szavaiddal.
       
   Fekszem az ágyamon, hiányzol, akkor is, ha nem akarom. Nem tudom, mit tegyek, hogy Hozzád közelebb legyek!




           Csendes éjjel édes álom, hamar tovaszáll,
felébredek, kicsi szívem vadul kalapál. 
Kispárnámat szorongatom, könnyes a szemem, 
szeretném, ha velem lennél, mindig csak Velem!



Éjjel-nappal arra várok, hogy egyszer veled legyek.



          Nézz ki az ablakon, felhőtlen az ég, a vágyaim szállnak feléd. Arra gondolok, most milyen jó lenne Veled, és én vajon most hiányzom Neked?


                Távol tőled szomorú az élet. Szívem azt dobogja, látni szeretnélek.
Ezzel a pár sorral azt üzenem néked, 
nem élhetek úgy, hogy ne lássalak téged!


                + Fáradt vagyok, de nincs ki elringasson. 
Álmos vagyok, de nincs ki megnyugtasson. 
Kell valaki a szívemnek, 
elmondom csak neked: hiányzol!


                A legszebb érzés, ha rád gondolok. 
A legszebb érzés, ha rólad álmodom. 
A legszebb érzés, ha hozzád érhetek 
és, ha veled ébredhetek.


                Azt tanultam, hogy egy nap óra, egy óra perc. 
De azt nem tudtam, hogy egy másodperc nélküled maga az örökkévalóság! SzeretIek

              
  + Csöndes éjszaka, ha elkerül az álom 
minden érzésemmel TE utánad vágyom! 
Suttog a némaság ábrándos meséket, 
mindig azt suttogják LÁTNI SZERETNÉLEK!


                + Mikor ébren vagyok, te jársz az eszemben, 
hozzád száll minden gondolatom
. Mikor elalszom, rólad álmodok, az ólomlábú időt sokszor,hajszolom. 
Várom a percet, a jöttödet, mikor a kezem, a kezedbe teszem...


                + Hiányzol, ha nem vagy velem
, édes csókjaid hiányoznak nekem. 
Oly jó lenne most veled lenni,
S mindig csak téged ölelni!!

            
    + Szállj a széllel kedvesem, csillogó szemeddel ints nekem, s álmodban repülj hozzám sebesen.


                + Feküdj az ágyba, betakarlak, hunyd le szemed, megcsókollak álmodj rózsát, szép világot álmodra, majd én vigyázok. Távol vagyok, mégis veled, ugye érzed, fogom kezed.


                + A párnámra könny hull, mert nem lehetek veled, szívemben fény ragyog, mert NAGYON SzeretIek!





                + Éjszaka felriadok nem vagy itt velem utolsó hangod, mosolyod még jelenként él bennem, csak tudd: Bennem élsz kedvesem


                + Nyugszik a hajnal, pihen a táj, 
nem tudok aludni, mert valami fáj. 
Téged kereslek, utánad vágyom, 
mert nem hiányzott így még senki ezen a világon!


                + Ha majd leszáll az éjszakai lepke és az égen ezer csillag ragyog, gondolj rám, mert szeretIek, akármilyen távol is vagyok.

               
+ Szerelmes szívem érted eped, 
a világon mindent megadnék neked. 
Éjjel-nappal arra várok
, hogy egyszer veled legyek.


                + Fontos üzenetem van a számodra: amikor írom, rád gondolok, amikor küldöm rád gondolok, amikor megkapod rád gondolok és most is rád gondolok.




                + Ha ezt a pár sort olvasod,
magányos szívemet láthatod. 
Gyenge szenvedő tested ábrázol, 
mert ő is érzi, hogy hiányzol!




                + Csendes éjszakán, ha elér az álom 
minden emlékeddel te utánad vágyom,
álmodok felőled csendes kis meséket 
és mindig az a vége, hogy IMÁDLAK TÉGED!




                + Eljött hát a holnap s te nem vagy itt nekem. 
Pedig azt hittem mindig itt leszel velem. 
Vajon mi történt, hogy csak így eltűntél,
elmentél, s még csak egy SMS-t sem küldtél.

             
   + Őrjítően hiányzol, nagyon magányos vagyok a lelkem nélkül, a szerelmem nélkül: Nélküled. Te boszorkány, elloptad a szívem, de ne add vissza!

3 megjegyzés: