Esküvői versek

Esküvői idézetek

„Az élet kanyargós útvesztőin
a szülői kéz vezetett.
S mikor én ezt elengedtem
Megfogtam a tiedet.
Mert úgy az élet mindig szomorú és hideg,
Ha örömödet, bánatodat elmondani nincs kinek.
Ezért soha ne hagyj el,
Mindig a szíveddel vezess.
És ehhez a legfontosabb, hogy mindig nagyon szeress.”

Két lélek és két ifjú szív.
Van-e szebb, mint mikor egymást meglelik?
Két lélek, amit a szeretet összeköt.
Olyan kapocs ez, amely örök.

„Lelkünk tiszta szerelmével oltár elé megyünk,
Hogy egymásnak hűségesküt tegyünk,
S ha szerelmünk lángja parázzsá csitulna,
Gyermekünk szemében újra, s újra lobogna.”

„Érted vagyok, és Te értem vagy
Te értelmet és fényt adsz minden napnak
Szeretlek én és kettőnk dolgán
Nem változtat többé semmi már.”

„S idő állj meg egy pillanatra
S ti rohanó percek várjatok,
Amíg ők ketten esküt tesznek,
Hogy egymáshoz örökké hűek lesznek,
Csak addig várjatok!”

-Goethe-

„Feladok érted mindent,
Leszel cserébe Te a mindenem ?”

„Mióta láttam a szemed tiszta fényét,
azóta nem tudok élni Nélküled,
Mióta megbűvölt egy pillanatnyi szépség
Azóta szeretlek én…”

„…és fogadom: legigazabb vágyam, hogy sose hagylak el,
hogy veled végre magammá lehessek,
és nem fogadom, hogy iszonyúan szeretlek,
csak szeretlek.”

(Baranyi Ferenc: Fogadom)

Ezt én mondom, akinek elhiheted,
Aki tudja, hogy milyen volt nélküled

A folyóparton, térdig a vízben,
A víz alatt vagy a víz fölött éppen,
A híd alatt, mikor szegények leszünk,
A pálmák alatt, mikor gazdagok leszünk,

Jó veled
zt én mondom, akinek elhiheted,
Aki tudja, hogy milyen volt nélküled

Mert a szerelmem voltál, a szerelmem vagy,
A szerelmem leszel, és szeretve, szeretve vagy

 Munka előtt és munka helyett,
Mikor reggel az ágyban kávéhoz tejet,
Gömbölyödve és félig kinyúlva,
Évek óta és évek múlva,

Jó veled
Csőbe húzva, esőben, hóban,
Sírva vigadva, nyakig a bajban,
Álmodozva, úgy lassan szépen,
Akkor is, ha nem szeretsz éppen,

Jó veled

„A csókod festi kékre az eget,
szemed színétől zöldülnek a fák.
Nélküled üres minden képkeret
és világtalan az egész világ.”

(Weöres Sándor)

„Kezem feléd nyújtom, szívem neked adom,
Melyet soha vissza nem kérek,

Szeress egy életen át úgy, mint ahogy én téged,
Akkor is, ha megöregszünk, és
Akkor is, ha már nem élek.”




 (Ady Endre)

„A szerelemben nincsenek évek
A szerelemben csókok vannak.
A szerelemben jaj a fösvénynek!
A szerelemben csak azok élnek,
Kik szerelemből mindent odaadnak.”

„Kis hajó az élet tengerén,
ketten vagyunk, csak te meg én,
viharban, forró napsütésben.
Halálig együtt az élet tengerében
szeretni kell, nagyon szeretni,
s minden vihart könnyebb elviselni.
S ha majd egyszer véget ér az élet,
utolsó mondatom: szeretlek téged.”

„Kellene ma éjjel egy
kis haccáré-haccaccáré,
hadd legyen a szám a szádé,
Óh Tádé, miért vagy málé,
kilesi a vén hold ingyen,
csipkés ki hálóingem,
ha valaki pajkosan tekint rám
az a végén a Mennyben jár.”

„Köszönöm az életnek, hogy Téged megadott
Köszönöm a sorsnak, hogy hozzám elhozott,
áldom az utat, amelyre most léptünk
vigyázz rá, hogy róla soha le ne térjünk.”

Szívem ezt a percet nagyon régen várja,
Amelyben Te leszel az életem párja.
Oly boldogan gondol szívem a jövőre,
Mikor elmondhatom: Enyém vagy örökre.

„Mert kell Valaki, akihez beszélsz,
Mert kell egy Másik, mások ellen,
Ne álltasd Magad, ennyi az egész,
de ez eltéphetetlen.”

„Összedőlhet fenn a magas ég,
Leomolhat minden ami ép,
Egy a fontos, hogy Te szeress,
Minden más csak semmiség

Örök életet élsz velem,
Vár ránk a kéklő végtelen,
Mert a sors egymásnak szánja
Kiket összeköt a szerelem.”

„Megtaláltalak, fogom a kezed,
Nem űz el már semmilyen rettenet.
S mint ahogyan két kéz fonódik össze,
Együtt vagyunk, s maradunk egymással örökre.”

„Sírok, ha sírsz, ha ragyogsz, ragyogok,
néma barátod, rabszolgád vagyok,
alázatos és bizalmas barát,
aki nem kér semmit, csak néz és imád,
és nem akar lenni csak általad,
csak az árnyéka annak, ami vagy.”

(Szabó Lőrinc)

„Vagyok, mint megszegendő kenyered,
Mint színt adó tüzed, s mint tiszta csermely,
Ki holtadig kísér utad hű társaként.”

(Yves Bonnefoy)

„Jó érezni azt, hogy szeretlek,
nagyon és egyre jobban.
Ott bujkálni a két szemedben,
rejtőzködni a mosolyodban.
Érezni, hogy szemeid már szememben élnek és néznek.

S érezni azt, ha szép, veled szép,
s csak veled teljes az élet,
Mert hisz csak egymást szeretve lehetünk boldogok.”

(Illyés Gyula)

„Majd szeretsz? Én most szeretlek,
most vagy itt, hát most ölelj meg,
a jövő sötét világ.
Késlekedsz még? Jöjj csak szépen,
most csókolj meg Százszorszépem,
gyorsan száll az ifjúság.”

“Jobban szeretlek, mint ahogy tegnap szerettelek,
de kevésbé mint holnap foglak szeretni.”

„….Szél vagy zápor talán,
vagy egyszerűen az, hogy létezel
mozdítja meg itt és most a világot.”

„Az öröm ott kezdődik, amikor
abbahagyod saját boldogságod keresését
azért, hogy megkísérelj másokat
boldoggá tenni.”

(Michel Quoist)

„Kezemet nyújtom,
Kérlek, ismerj fel
Értsd meg, amit mondok
Kérlek, fogadj el

 Ha nálad lesz egy kérdés
Nálam biztos lesz egy válasz
Ha választanod kell
Kérlek, engem válassz.”

„Elmúlt mint száz pillanat,
S tudjuk mégis, hogy múlhatatlan,
mert szívek őrzik, nem szavak.”

(Végh György)

“A boldogságot nem lehet ajándékba kapni,
Egyetlen titka: adni, mindig csak adni,
Jó szót, bátorítást, mosolyt, hitet,
És sok, sok önzetlen, tiszta szerelmet.”

(Goethe)

„Ha férfiként járod a világot,
Iránytűt és térképet félretéve,
Határt és utakat nem vigyázva,
Akkor csak egy dolog irányíthat,
Hogy oda érkezz, ahova indultál.

 Egy csillag.
És amikor kiválasztod és követni kezded,
gondolnod sem kell rá,
Felemelkedik lehorgasztott fejed.”

„Amikor megszólal az orgona zenéje
Elhangzik mindkettőnk ajkán az igen
Sorsunk ekkor eggyé forr majd össze
Szeretni akarlak, megtartani mindörökre
Kezem feléd nyújtom, szívem neked adom
Melyet vissza soha nem kérek
Szeress egy életen át, úgy, mint én téged
Akkor is ha megöregszünk
És akkor is, ha már nem élek.”

(Ady Endre)

„Tiéd volt a szív tavaszán nyílott első érzelem,
Az utolsó dobbanás is a Tiéd lesz kedvesem.
Te azért születtél, hogy szeressenek,
Én azért, hogy Téged szeresselek,
És csak annyit ér az életem,
Amennyi boldogságot Te adsz énnekem.”

„Semmi sem édesebb a szeretetnél,
semmi sem erősebb,
semmi sem magasabb, tágasabb,
semmi sem kedvesebb, tökéletesebb
és jobb az égen és a földön.”

(Kempis Tamás)

„Az élet egy angolkeringő,
mit eltáncolsz a sírig.
Sorsod csupán attól függ,
hogy kivel táncolod végig.”

„Lágy zsongó harangok mellett
esküszünk egymásnak örök hűséget,
S a sírig tartó szeretet erős szálai
kötnek össze bennünket.”

„Örömöm sokszorozódjék a te örömödben.
Hiányosságom váljék jósággá benned.”

(Weöres Sándor)

„Légy hát óvatos, Édes, amilyen
Én vagyok, nem magamért, de teérted,
Úgy hordva szíved, ahogy dajka sem
Félti kicsinyét, kit annyi baj érhet.”

(Shakespeare)

„Az vagy nekem, mint testnek a kenyér
a tavaszi zápor főszere a földnek;
lelkem miattad örök harcban él,
mint a fösvény, kit pénze gondja öl meg;
csupa fény és boldogság büszke elmém,
majd fél: az idő ellop: eltemet;
csak az enyém légy, néha azt szeretném,
majd, hogy a világ lássa kincsemet;
arcod varázsa csordultig betölt,
s egy pillantásodért is sorvadok;
nincs más, nem is akarok más gyönyört,
csak amit tőled kaptam, s még kapok.
Koldus-szegény királyi gazdagon,
részeg vagyok és mindig szomjazom.”

(Shakespeare)

„A szeretet mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel.
S a szeretet nem szűnik meg soha.”

(Szent Pál / 1Kor 13)

„Ígérd meg azt, hogy kezed kezemből vissza nem veszed,
s akkor is szeretni fogsz, mikor már én is vén leszek.”

(Heltai Jenő)

„Az élet csak egy jót ad nekünk:
Azé lehetünk, akit szeretünk.”

(Lope de Vega)

„Most valóság lesz minden édes remény
Mely ott él szívünk rejtekén
Az élet és a szerelem tárt karokkal vár,
S hogy szép lesz-e, csak rajtunk áll.”

(Fagyejev)

Nincs szebb tartalma életünknek,
Mint megszépíteni azok életét,
Akiket szeretünk.

„Veled mindenkinél büszkébb vagyok.
Csak egyben koldus: mindent elvehetsz,
s ezzel a legkoldusabbá tehetsz.”

(Shakespeare: Mindenem)

„Mi nem hirdetjük fennen, hangos szóval,
Csak te, csak én, örökké s holtomiglan,
Mi megpróbálunk csendben boldogok lenni,
Lelkünk mélyén, őszintén, igazán szeretni.”

(Stendhal)

„Megálljatok, kik halkan jártok itt,
A fák alatt, ti kedvesek.
Kik értitek az erdő titkait,
Rám nézzetek.
Párommal én az erdő ünnepén,
Szentséges édes alkonyon,
Csendben, harmatban, lilán és üdén
Harangozom.”

(Sík Sándor: Harangvirág)

„Igézve álltam, soká, csöndesen,
És percek mentek, ezredévek jöttek
Egyszerre csak megfogtad a kezem,
S alélt pilláim lassan felvetődtek,
És éreztem: szívembe visszatér,
És zuhogó, mély zenével ered meg,
Mint zsibbadt erek útjain a vér,
A földi érzés: mennyire szeretlek!”

(Tóth Árpád)

„Az élet rögös útján nekünk találkozni kellett,
hogy hitben, szeretetben éljünk mi egymás mellett.
Fogd meg hát kezemet, és én Veled megyek,
reád bízom magam, mert nagyon szeretlek.”

„Nem tudjuk még, de mégis jó nagyon,
Itt vagy velem, s kezedet foghatom,
Ezer veszély, szakadék mélye vár
Le fogjuk győzni, hiszen ketten vagyunk már.”

„Ha valaki szeret egy virágot,
amely csak egyetlen példányban
létezik csillag milliókon:
ez épp elég neki, hogy boldog legyen…”

(A.de Saint-Exupéry)

„Megérteni egymást örömben, szenvedésben,
Segíteni, ha csak egy szóval, egy gondolattal is,
Nagyobb művészet, mint végig barangolni a világot,
Gazdagnak lenni és szórni a pénzt.
Mert lelkeink kincse talán a legnagyobb ajándék
És legszebb öröm, amit egymának adhatunk,
S amiért nem tudjuk elégszer mondani, hogy…KÖSZÖNÖM.”

„A tengerpartot járó kisgyerek
mindig talál a kavicsok közt egyre,
mely mindöröktől fogva az övé,
és soha senki másé, nem is lenne.”

(Pilinszky János)

„Szerelemünk táplálja a tüzet,
Lángjai korbácsolják az eget,
Fénye dacol a messzeséggel,
A tomboló vihar sem olthatja el!”

„A boldogság nem a dolgokban, hanem hajlamunkban rejlik;
s attól vagyunk boldogok, hogy azt mondhatjuk magunkénak,
amit mi szeretünk,  nem pedig azt, amit mások vélnek szeretetre méltónak.”

(La Rochefoucauld)

„Nem tudod, mit rejt a sorsod
Mosolyt hoz-e vagy könnyeket
Tanuld meg hát feledni a rosszat,
S őrizd meg a boldog perceket.”

(Hemingway)

„A házasság olyan valami,
mint amikor az ember
használati utasítás nélkül kezd el legóból építkezni.”

„A játszótársam, mond akarsz-e lenni,
akarsz-e mindig játszani,
Akarsz-e élni, élni mindörökkön,
játékban élni, mely valóra vált.”

(Kosztolányi Dezső)

„Aki halandó, csak halandót
szerethet halhatatlanul.”

(József Attila)

„Akit párodul melléd rendelt az ég,
Becsüld meg, szorítsd meg a kezét,
És ha minden álmod valósággá válik,
Akkor se feledd el,
Légy hű mind halálig.”

(Madách Imre)

„Szerelmem vagy, neked én adok nevet
És ez a varázslat köröttünk lebeg.
Bánatot, sebet; mindent levedlek
Ha megölsz is érte én akkor is szeretlek…”

(Ákos)

„Amit szívedbe rejtesz,
szemednek tárd ki azt,
amit szemeddel rejtesz
szíveddel várd ki azt.”

„A szerelembe – mondják – belehal, aki él.
De úgy kell a boldogság, mint egy falat kenyér.”

(József Attila)

„A napjaid, e bennem átélt
napok átfolynak szememen,
mint hosszú sorok. S úgy állt össze
közös könyvünk: a szerelem.
S ahogy fejlik meséje
hősnőm vagy benne és hősöd én.
Bármi legyen, rossz vagy jó végünk,
Életnek szép e dús regény.”

„Arra születtem, hogy megszeressenek,
S megszeressem én is azt, akit lehet.
Arra születtem, hogy boldog is legyek,
S tovább adjam egyszer az életemet.”

(Adamis Anna)

„A szellem szépsége csodálatot, a léleké tiszteletet, a testé
pedig szerelmet ébreszt. A tisztelet és a csodálat mértékletes;
csak a szerelem szertelen.”

(Fontenelle)

„A szerelem gyönyörűséges virág,
de meg kell lennie bennünk a kellő bátorságnak,
hogy irtózatos szakadék szélén szedjük.”

(Stendhal)

“Akit párodul melléd rendelt az ég,
Becsüld meg, szorítsd meg kezét,
És ha minden álmod valósággá válik,
Akkor se feledd el, Légy hű mindhalálig”

Madách Imre

„Az vagy nekem, mint testnek a kenyér
s tavaszi zápor fűszere a földnek;
lelkem miattad örök harcban él,
mint a fösvény, kit kincse gondja öl meg.”

William Shakespeare

“Igézve álltam, soká, csöndesen,
És percek mentek, ezredévek jöttek-
Egyszerre csak megfogtad a kezem,
S alélt pilláim lassan felvetődtek,
És éreztem: szivembe visszatér
és zubogó, mély zenével ered meg,
Mint zsibbadt erek útjain a vér,
A földi érzés, mennyire szeretlek!”

Tóth Árpád

Érted vagyok, és Te értem vagy
Te értelmet és fényt adsz minden napnak
Szeretlek én és kettőnk dolgán
Nem változtat többé semmi már.

Thomas Hardy

A boldogságot nem lehet ajándékba kapni,
Egyetlen titka: adni, mindig csak adni,
Jó szót, bátorítást, mosolyt, hitet,
És sok, sok önzetlen, tiszta szerelmet.

Goethe

Egy társ kell, egy barát, ki megvéd, ki átölel,
ki megért, és segít, ha vigasz vagy tréfa kell,
de hagyja, hogy éljek,
szabadon, mint a lélek,
mert így vagyok csak én.

Kunze, Michael

"Igézve álltam, soká, csöndesen,
És percek mentek, ezredévek jöttek, -
Egyszerre csak megfogtad a kezem,
S alélt pilláim lassan felvetődtek,
És éreztem: szívembe visszatér,
És zuhogó, mély zenével ered meg,
Mint zsibbadt erek útjain a vér,
A földi érzés: mennyire szeretlek!"

/ Tóth Árpád:Esti sugárkoszorú/

"Az élet csak egy jót ad nekünk: Azé lehetünk, akit szeretünk".

/Lope de Vega/"

"Mi nem hirdetjük fennen, hangos szóval:
CSAK te, csak én, örökké és holtomiglan.
MI megpróbálunk csendben boldogok lenni,
Lelkünk mélyén őszintén, igazán szeretni,"

/Stendhal/

"Jó érezni, hogy szeretlek.
Nagyon és egyre jobban.
Ott bujkálni két szemedben,
Rejtőzködni mosolyodban.
Érezni, hogy szemeid már
Szemeimben élnek és néznek,
S érezni azt, ha szép, veled szép
És csak veled teljes az élet."

/Illyés Gyula/

"Amikor megszólal az orgona
Zenéje,
Elhangzik mindkettőnk ajkán az
Igen,
Sorsunk ekkor eggyé forr majd
Össze.
Szeretni akarlak és megtartani
Mindörökre,
Kezem feléd nyújtom, szívem
Neked adom,
Melyet vissza soha nem kérek.
Szeress egy életen át,
Úgy, mint én téged,
Akkor is ha megöregszünk,
És akkor is, ha már nem élek."

/Ady Endre/

"Úgy mint egy álom, mit nem fogunk fel,
Itt egy érzés, mi sohasem múlik el.
Az óránk ma végleg megáll,
A pillanat igy marad mindig már.
Az úton majd számíthatsz rám,
Együtt vár miránk a túlpart.
Ha valami fáj, ne félj, csak bújj hozzám,
Én mindig itt leszek majd. . . "


/Bereczki Zoltán - Száz év/

"Ismerem azokat a szavakat,
amelyeket még ki sem ejtettél.
Már tudom, hova tartasz,
mikor még el sem indulsz.
Tudok a féltett titkaidról,
amiket mélyen elrejtesz.
Mindent tudok rólad, kedvesem,
nem vagyok kém, csak szeretlek!"

/Jim Morrison/

"S idő, állj meg egy pillanatra,
S ti rohanó percek, várjatok,
Amíg ők ketten esküt tesznek,
Hogy egymáshoz örökké hűk lesznek,
Csak addig várjatok!"

/Goethe/

 "Mint liliom a tövisek közt,.
olyan az én mátkám a lányok közt.
Mint almafa az erdőnek fái közt,
olyan az én szerelmesem az ifjak közt."

/Énekek éneke 2:2-3/

"A csókod festi kékre az eget,
szemed színétől zöldülnek a fák.
Nélküled üres minden képkeret
és világtalan az egész világ."

/Weöres Sándor/

"Azt álmodtam: szerettél,
velem együtt nevettél,
szemed fénye ragyogott,
lehoztunk egy csillagot."
/Bogdán András: Álom/

"Mert kell valaki, akihez beszélsz,
mert kell egy másik, mások ellen,
ne áltasd magad, ennyi az egész,
de ez eltéphetetlen."

/Rab Zsuzsa/

"Úgy élsz bennem akár a vérem,
nyitott szememben a világ,
fájdalmaink a létezésben.
Vagy ép üvegben a szilánk!
Belőlem már te ki nem válhatsz
mint halál a születésből,
éjszakáimból az álmok.
Élők a múló időtől."

/Kiss Dénes: Részem lettél/

"Én én vagyok magamnak
s néked én te vagyok,
a te én vagy magadnak,
két külön hatalom.
S ketten mi vagyunk.
De csak ha vállalod."

/Radnóti Miklós: Kis nyelvtan/

"Örömöt nem nyújt az élet,
csak te nálad, csak tevéled!
Mint buborék széjjelpattan,
ha osztályos nem vagy abban!
Az ég és föld bús, kietlen,
s ami rá van rakva ékül:
a boldogság gyötrő álom
benne nékem nálad nélkül."

/Tompa Mihály/

"Te vagy a lélegzet s minden szívdobbanás,
te vagy a születő gondolat, a magamba zárt vallomás.
Te vagy a vágy, ami ébren tartja az álmokat.
S ami nem én vagyok, minden más is te vagy!"

/Kirsch Péter/

"Csak azt tudom, hogy társra sose várt az én szívem, s lettél egyszerre társa,
elvéve tőle életet s halált, hogy visszaadd másféle ragyogásra."

/Weöres Sándor/

"Mert kell valaki, akihez beszélsz,
Kell egy másik, mások ellen.
Ne álltasd magad: ennyi az egész,
De ez eltéphetetlen.

/Rab Zsuzsa/

Olyan a szerelem, mint a gyöngyszemű harmat,
amelytől fénylik a szirom,
amelyből felszökik, kévéjében a napnak,
szivárvány-szikra, miliom.


/Victor Hugo/

 "Az én szívem sokat csatangolt,
de most már okul és tanul.
Aki halandó, csak halandót
szerethet halhatatlanul. "

/József Attila/

" Amit szívedbe rejtesz
Szemednek tárd ki azt.
Amit szemeddel sejtesz,
Szíveddel várd ki azt.
A szerelembe -mint mondják-
Belehal, aki él,
De úgy kell a boldogság,
Mint egy falat kenyér!"

/József Attila)/