2011. március 1., kedd

Pozitív gondolatok


Pozitív gondolatok


,,Légy közel azokhoz akiket szeretsz.Ismételd nekik, mennyire van szükséged rájuk!Szeresd őket, és viselkedj velük szemben szépen!Szakíts időt arra, hogy mondhassad nekik: sajnálom, bocsáss meg, köszönöm,kérlek és a szeretetnek minden szavát amiket ismersz!"(Gabriel Marquez)

Nagy bátorság kell ahhoz, hogy egy ember fenntartás nélkül engedje szeretni magát. Bátorság, csaknem hősiesség. A legtöbb ember nem tud szeretetet adni és kapni, mert gyáva és hiú, fél a bukástól. Szégyelli, hogy odaadja, s még sokkal inkább szégyelli, hogy kiadja magát a másiknak, elárulja titkát. Azt a szomorú, emberi titkot, hogy szüksége van gyengédségre, nem tud meglenni nélküle.

“Miközben mosogatsz, imádkozz! Adj hálát a mosogatni való tányérokért, hiszen ez azt jelenti, hogy volt bennük étel, hogy tápláltál valakit, hogy szeretettel gondoskodtál valakiről: főztél, és asztalt terítettél. Képzeld el, hány ember van a földön, akinek nincs mit elmosnia, vagy nincs kinek megterítenie…” (Paulo Coelho: A portobellói boszorkány)

Az igazi nőnek csak a szemét nézd, és azt sem kívülről, hanem a lelke felől. Először meg kell érezni a lelkét. Ha a lelke felől nézed, az első réteg a félelem, a múlt és a jelen sebei. Ha ezzel megtanulsz bánni, akkor láthatod a második réteget, a gyengédséget, a cirógatás vágyát. Ha ezt is látod, a harmadik rétegben látod az öröm pajkosságát, a negyedikben a harag villámait, az ötödikben a harmónia vágyát, a hatodikban a gyönyör cirógatását, és a hetedikben azt a szeretetet, ami teljesen a Tied. Minden igazi nő hét fátyoltáncot táncol, és régen elvesztél, ha a fátylat, a keblei halmát, vagy a csípőjét nézed. Csak a szemét nézd, a teljesen ruhátlan lénye, az örömtől hullámzó, vagy fájdalomtól görnyedő teste minden apró titka a szemében van.

Te nem véletlenül vagy itt. A létnek szüksége van rád. Nélküled a létből hiányozna valami, amit senki más nem képes pótolni. Ez ad neked méltóságot: az egész lét hiányolna, ha nem lennél itt. A csillagok, a Nap, a Hold, a fák, a madarak, a Föld - a világon minden érezné, hogy valahol egy pici vákuum van, és ezt az űrt rajtad kívül senki más nem töltheti be. Az, hogy a léthez tartozol, és hogy a lét szeret téged, hihetetlen örömöt, megelégedettséget ad. Amint megtisztulsz, látod, hogy minden irányból csak hatalmas szeretet árad feléd.


Soha ne légy szomorú, ha a valóság túl rideg, s ne keseredj el, ha nem találod helyed. A valós élet olyan, mint a csörgedező patak, előfordul néha, hogy nehezebben halad. Ha nem találod céljaid, ne gyötörd magad, idővel majd alakul, mi-e percben csak gondolat. Kérdezhetnéd, miért élünk, de senki nincs, ki választ ad, minden napunk küzdelem, mely mindhalálig megmarad. Ha csalódott vagy, s úgy érzed, hogy minden hullám összecsap, gondolj bele, mennyi ember vállalná sorsodat. Mindig csak a jóra figyelj, s hibáidat elfeledd, ha önmagadat elfogadod, könnyebb lesz az életed. Ha nem látod a fényt, a Napot, nyisd ki jobban a szemed, gondjaid közt tartogat még csodákat az életed. Mindig csak a mának élj, s az örök szabályt ne feledd: A holnap mindig tiszta, mivel nem szennyezi semmi tett.


Az élet nem egy megoldandó probléma, hanem egy megtapasztalandó valóság. Nincs még egy olyan mélyre ható beavatkozás a szervezet működésébe, mint a terhes múlt energiáinak a megváltoztatása. Megváltozik a DNS-ed, megváltozik a szíved, az energia beléd áramlik, s így tovább fogsz élni.





Az élet túl rövid ahhoz, hogy egyszer csak felébredj és megbánd. Szeresd azokat, akik jók hozzád. Felejtsd el azokat, akik nem. Hidd, hogy minden valamilyen okból történik. Amikor új esély adódik, két kézzel kapj érte, ha ez gyökeresen megváltoztatja életed, ne ellenkezz. Soha senki nem mondta, hogy könnyű az élet, csak azt, hogy érdemes élni.

 
– Tényleg olyan ritkák a boldog pillanatok? – kérdezte aznap este a csillag. A fa épp leeresztette szempilláit, hogy kipihenje magát. Megmozdította ágait, és álmosan felelte: – Nem… nem. Nem annyira ritkák. Csak hát… az emberek az eszükkel hajszolják azokat a pillanatokat. Pedig az – hogy mondjam neked? – a szív ügye. – Mesélj nekem a boldog pillanatokról! – Hagyjál, most álmos vagyok. (...) – Adj nekem egy boldog pillanatot. Aztán hagylak aludni. – Szeretlek! Nagyon! – Jó éjszakát! – mondta a csillag leírhatatlanul boldogan.


A pozitív és negatív érzések nem képesek egyidejűleg jelen lenni a gondolkozásban. Vagy az egyik, vagy másik uralkodik. Neked kell gondoskodnod arról, hogy gondolkodásodra a pozitív gondolatok hassanak! Ebben a szokás törvénye van segítségedre. Alakítsd ki magadban a pozitív gondolatok szokását! Így a negatív érzelme...k egyszerűen képtelenek lesznek behatolni. (Napoleon Hill)

“Az alaptörvény kimondja, hogy a hasonló, hasonlót vonz. A negatív gondolkodás biztosan negatív eredményt hoz. Ennek megfelelően ha valaki rendszeresen optimistán és pozitívan gondolkozik, akkor ezen gondolatai kreatív erőket hoznak mozgásba – és a siker, ahelyett, hogy elkerülné, elkezd felé áramlani. (Norman Vincent Peale)


"Úgy alakul az élet, ahogy mi alakítjuk. De olyan dolgok is vannak, amelyekre az istenek köteleznek bennünket. Nem számít, hogy milyen okból teszik, és az is hasztalan, ha minden lehetőt megpróbálunk, hogy messziről elkerüljük ezeket a dolgokat." Paulo Coelho


“A sors akkor állít minket nagy döntések elé, amikor a legkevésbé sem számítunk rá. Ilyenkor derül ki, elég bátrak vagyunk-e, hogy megváltoztassuk az életünket. Ilyenkor nem tehetünk úgy, mintha mi sem történt volna, és nem hivatkozhatunk arra, hogy még nem vagyunk felkészülve a döntésre. A próba nem vár. Az élet nem néz hátra.” (Paulo Coelho: Az ördög és Prym kisasszony)

 
“A világ egy iskola, és az élet az egyetlen valódi tanító. Számtalan tapasztalatot kínál, és ha a tapasztalatok egyedül bölcsebbé tehetnének, az idős emberek mind boldog, megvilágosodott mesterek lennének. De a tapasztalatban el van rejtve a lecke.” (Dan Millman – A békés harcos útja)





  “Játékaidat elvehetik, ruháidat, pénzedet is elvehetik mások. De nincsen olyan hatalma a földnek, amelyik elvehetné tőled azt, hogy a pillangónak tarka szárnya van, s hogy a rigófütty olyan az erdőn, mintha egy nagy kék virág nyílna ki benned. Nem veheti el senki tőled azt, hogy a tavaszi szellőnek édes nyírfaillata van, és selymes puha keze, mint a jó tündéreknek.” (Wass Albert)


Azt adom, amim van, te pedig megbecsülöd. Cserébe nekem adod, amid van - és nem azt, amit szeretnék -, én pedig megbecsülöm. Lemondok arról, hogy más embert faragja belőled, és te is lemondasz arról, hogy más embert faragj belőlem. A többit pedig bízzuk az évekre.


Kezdem megérteni, hogy az egész élet csak egy játszma, amelyet olyan ügyesen és jól kell megjátszanom, hogy örömöm teljék benne. Ha vesztek, vállat vonok és nevetek, ha pedig nyerek, ugyancsak nevetek. Bárhogy is van, azon leszek, hogy tréfásan fogjam fel a dolgokat.

“Elég, ha ebéd után tíz percre ledőlsz pihenni. Elég, ha munkahelyedre lassan és kényelmesen haladsz és néha megállasz, hogy egy fát, egy virágot, vagy egy madarat megnézz. Elég, ha fél órával üldögélsz tovább a padon, mint amennyit előre szántál magadnak. Mert szépen süt a nap és a szellőnek kellemes, meleg virágszaga van. Elég, ha minden hetedik napon nem dolgozol semmit, csak örvendesz annak, hogy élsz és hogy szép a világ, amiben élsz.” (Wass Albert)

“A pozitív gondolkodás azt jelenti, hogy felismerem: minden ami van, engem szolgál, és nekem segít még akkor is, ha kifejezetten kellemetlen vagy fájdalmas. Ennél fogva minden jó, úgynevezett negatív nem is létezik, csupán olyan kellemetlen jóról beszélhetünk, amelynek bekövetkeztét én tettem szükségessé.” (Kurt Tepperwein)

Sírsz majd, mert az idő túl gyorsan telik, és elveszítesz valakit, aki közel állt hozzád. Épp ezért készíts túl sok fényképet, nevess túl sokat és szeress úgy, mintha sosem bántottak volna: mert minden 60 másodperc, amit szomorúan töltesz, az egy perc boldogság… amit már sosem kapsz vissza!

"...Úgy gondolom, függetlenül attól, hogy hol vagyunk: a világ gyönyörű, csak néha nem látjuk a kút aljából. A kút mélységénél csak egy rosszabb dolog van: a beletörődés. A döntés mindenkinek megadatott - élni a négy fal között és csak vágyakozni dolgokról tettek nélkül, vagy elindulni és a bőrünkön érezni a világ csodáit."



“Van valamitek, amit nem adnátok oda? Mindent, amitek van, oda fogtok adni egy napon. Gyakran mondjátok: “Adnék, de csak az arra érdemesnek.” Kertetekben a fák nem mondják ezt, sem nyájatok a legelőn. Adnak, hogy élhessenek, mert a nem-adás elpusztít.” (Paulo Coelho: A portobellói boszorkány)

„A jó dolgoknak véletlenül, meglepetésszerűen kell megtörténniük velünk. Ha valami után nagyon vágyakozunk, úgy járunk, mint az, aki túl erősen szorít magához egy léggömböt: az álom egyszer csak kipukkan, s darabkái a semmibe hullanak. " Virginia Cleo Andrews

Tanulj pozitívan gondolkodni! Utálod a munkád? Tedd fel magadnak a kérdést: miért? Azért mert nem becsülik meg a munkád? Becsüld meg saját magad munkáját hisz magadnak dolgozol! Rosszban vagy a kollégáddal? Légy kitartó,előbb utóbb úgy is eltűnik az életedből és egyébként sem kötelező puszi pajtásnak lennetek. Utálsz bejárni? Miért választottad? Azért mert ezt akartad csinálni!Mindig akad egy másik lehetőség,valamiért még mindig itt vagy. A semmit tevésre nem lehetsz büszke,a munkádra igen. Főnökeid mindig rád bízzák a nehéz feladatokat? Azért van mert tudják képes vagy megcsinálni tehát szükségük van rád! Leegyszerűsítve: 'Ha nem teheted mindig azt amit szeretnél,szeresd azt amit tehetsz!


Ha van mit mondanod, de hallgatásra kényszerítenek, belül mondd ki; az ilyen hallgatás átsugárzik. Az is észreveszi, aki kiáltozásra is kész, hogy elhallgattasson. Ő fog megcsöndesedni, s elakad lehengerlő mondata közepén. Akkor nyugodtan pillants rá, kicsit hosszasabban. Érteni fogja, mit nem mondtál ki. Akinek beszédes a hallgatása, annak a szava rövid lesz, de hiteles. Halk, de határozott. Komoly, mégis derűs. Vonzani fog, anélkül, hogy akarná. Világol a mind sötétebb világban.




“Ma van az a nap, amikor megünnepeljük a pillanatokat – megállunk, hogy érezzük a napfényt, és saját szivárványt építünk. Ma van az a nap, amikor megünnepeljük a lehetőségeket, és nekivágunk saját kalandjainknak. Ma van az a nap, amikor élünk és nem aggódunk, amikor megünnepeljük az örömöt, amikor időt találunk álmainkra, és arra, hogy higgyünk a csodákban.” (ismeretlen


Szórd szét kincseid - a gazdagság legyél te magad. Nyűdd szét díszeid - a szépség legyél te magad. Feledd el mulatságaid - a vígság legyél te magad. Égesd el könyveid - a bölcsesség legyél te magad. Pazarold el izmaid - az erő legyél te magad. Űzd el szánalmaid - a jóság legyél te magad. Dúld fel hiedelmeid - a hit legyél te magad. Törd át gátjaid - a világ legyél te magad. Vedd egybe életed-halálod - a teljesség legyél te magad.


Nem mindegy meddig tekintesz és meddig látsz. Az ember nem a reményeiben csalódik, hanem a feltételezéseiben. Ébren is megbotlik az ember, de legalább tudni fogja miben botlott meg. Tanulni a hibákból lehet, hát ne hibázd el a tanulást. Építs úgy,hogy ha egyszer az egész összeomlik, senki ne maradjon a romok alatt. Ne gyújts olyan tüzet, amit nem tudsz táplálni. Minden küzdelem a szívedben dől el. Nyerni akarsz vagy csak félsz veszíteni.


Az ember életében minden egyes mélypont egy lehetőség a bizonyításra. Csak az ilyen pillanatokban mutathatod meg saját magadnak és embertársaidnak ,hogy miként vagy képes kimászni a gödörből. Ezért van szükségünk életünk során annyi próbatételre,amikor bebizonyíthatjuk mire vagyunk képesek.Minden ilyen pillanat tapasztaltabbá és bölcsebbé tesz.Tehát Te döntöd el ,hogy az akadályban a veszedelmet vagy a lehetőséget látod! /Gy.Ildikó/

 
Azt adom, amim van, te pedig megbecsülöd. Cserébe nekem adod, amid van - és nem azt, amit szeretnék -, én pedig megbecsülöm. Lemondok arról, hogy más embert faragja belőled, és te is lemondasz arról, hogy más embert faragj belőlem. A többit pedig bízzuk az évekre.


Hinned kell a boldogság lehetőségében, hogy csakugyan boldog légy. Az vagy, amit gondolsz, és csak azt tudod elgondolni, amiben hiszel. Ne gondolj a hanyatlásodra, mert bekövetkezik. Ne gondolj a veszteségre, mert veszteségek érnek. Ne gondolj a szomorúságra, mert lelked sötétségbe borul. "Ne gondolj a rosszra, mert a mélybe taszít. A jó gondolat: ajándék, szárnyalás, magasba vágyódás, felemelkedés... Élni csupán a legtisztább vágyak szerint érdemes. Attól függően, hogy vágyaink keserűek, vagy édesek, fanyar vagy boldog lesz az életünk. Képzeld el, amit kívánsz, és kívánd, amit elképzeltél. A boldogság vágy, a képzelet hit, a cselekedet megvalósulás." (Tatiosz)


Kötelességed minden életben egy van csupán: Légy hű magadhoz. Olyan gond nincs, amely ne hozna kezében ajándékokat neked. A gondokat azért keresed, mert szükséged van ajándékaikra. Azért létezel, hogy úgy éld az életed, ahogyan neked örömet hoz és okoz. Amit a hernyó a világ végének tekint, azt a mester pillangónak nevezi. (Richard Bach: Illúziók)


 
Milyen színű a szomorúság? - kérdezte a csillag a cseresznyefát, és megbotlott egy felhőfoszlányban, amely gyorsan tovább szaladt. - Hallod? Azt kérdeztem, milyen színű a szomorúság? - Mint a tenger, amikor magához öleli a napot. Haragosan kék. - Az álmoknak is van színe? - Az álmoknak? Azok alkonyszínűek. - Milyen színű az öröm? - Fényes, kis barátom. - És a magány? - A magány az ibolya színét viseli. - Mennyire szépek ezek a színek! Küldök majd neked egy szivárványt, hogy magadra teríthesd, ha fázol. A csillag behunyta a szemét, és a végtelennek támaszkodott. Egy ideig így maradt, hogy kipihenje magát. - És a szeretet? Elfelejtettem megkérdezni, milyen színű a szeretet? - Pont olyan, mint az Isten szeme - válaszolt a fa. - Na és a szerelem? - A szerelem színe a telihold. - Vagy úgy. A szerelem színe megegyezik a holdéval! - mondta a csillag. Majd messze az űrbe bámult. És könnyezett.


Fogadd el a szeretet csodálatos adományát az életedben, nem azért, amit látsz, hanem amit igazságnak érzel vagy tudsz. Az igazi szeretet akkor érhető el a számunkra, amikor megnyitjuk a szellemünket belső vezetőink és álmaink előtt, és követni merjük szívünket. A szeretet gyakran álruhát visel, éppen úgy, mint az igazság. Láss túl a maszkon, a személyiség világán, túl a felszínen és a sztereotípiákon. Ahol sötétség van, láss fényt. ahol fájdalom van, küldj gyógyító imát és gondolatokat. Ahol diszharmónia van, hintsd el a megelégedettség és az öröm magjait. engedd, hogy a szereteted és nemeslelkűséged kifejeződjön szeretteid, barátaid, szélesebb közösség és az emberiség egésze felé. Amikor belepillantasz a lélek tükrébe, legyél hálás az isteni élet és örök szeretet gyönyörű adományaiért.


“Maradj a jelenben. Semmit sem tehetsz, hogy megváltoztasd a múltat, a jövő pedig soha nem lesz pontosan olyan, amilyennek tervezed vagy reméled. Fájdalmad, félelmed és dühöd, sajnálkozásod és bűntudatod, irigységed és terveid és sóvárgásaid csak a múltban vagy a jövőben élnek.” (Dan Millman – A békés harcos útja)


Engedjünk el mindent szép sorjában, amivel már nem vagyunk elégedettek, vagy ami jelentéktelenné vált az életünkben. Az elengedés éppoly egyszerű, mint az irányított figyelem. Csak elvonjuk figyekmünket arról, amit el szeretnénk engedni, és arra irányítjuk amit szívesen elfogadnánk vagy amivé válnánk!


Az embereknek nem ugyanazt jelentik a csillagaik. Akik úton járnak, azoknak vezetőül szolgálnak a csillagok. Másoknak nem egyebek csöppnyi kis fényeknél. Ismét mások, a tudósok számára problémák. Az üzletemberem szemében aranyból voltak. A csillagok viszont mind-mind hallgatnak. De neked olyan csillagaid lesznek, amilyenek senki másnak. (...) Mert én ott lakom majd valamelyiken, és ott nevetek majd valamelyiken: ha éjszakánként fölnézel az égre, olyan lesz számodra, mintha minden csillag nevetne. Neked, egyedül neked, olyan csillagaid lesznek, amik nevetni tudnak! (...) S ha majd megvigasztalódtál (mert végül is mindig megvigasztalódik az ember), örülni fogsz neki, hogy megismerkedtél velem. Mindig is a barátom leszel.
„Őrizz meg attól a naiv hittől, hogy az életben mindennek simán kell mennie! Ajándékozz meg azzal a józan felismeréssel, hogy a nehézségek, kudarcok, sikertelenségek, visszaesések az élet magától adódó ráadásai, amelyek révén növekedünk és érlelődünk!”


"Onnan fogod tudni, hogy jól vagy, ha nem találsz senkit, akinek a helyébe lennél. És bármibe kerül, vagy akármi fáj, tudod, hogy élni lehet is, nem csak muszáj." (Kispál)

Amennyiben nem születtél jómódú családba,valószínűleg neked sem lesznek millióid. Lesz viszont más a birtokodban amit nem lehet pénzért megvásárolni.Emberfeletti kitartás,képesség a túlélésre,erő és elszántság.Mert tudod hogy,mindent amire szükséged van ,neked kell előteremtened és nem anyuciék vásárolják meg. Így mindenre amid van igazán büszke lehetsz mert a saját munkádból származik. /Gy.Ildikó/

"Ahogy megváltoztatod a saját életedet, ugyanúgy változtasd meg a körülötted élőkét is. Amikor kérnek, ne felejts el adni. Amikor kopogtatnak nálad, nyiss nekik ajtót. Amikor elveszítenek valamit és eljönnek hozzád, tegyél meg minden tőled telhetőt, hogy megtalálják , amit elvesztettek. De előbb kérj te magad, kopogtass te magad, és keresd meg te magad mindazt, amit elvesztettél az életedben."


...Én vagyok az, aki egy kicsit tájszólással beszél. Én vagyok az, aki a tornaórán ügyetlenkedik. Én vagyok az, akit mindenért hibáztatnak. Én vagyok az, aki hazafelé fél a buszon. Én vagyok az, aki amikor siet, mindig megbotlik. De az is én vagyok, akinek van elég bátorsága, hogy felkeljen, és másnap újra végigcsinálja az egészet. Andrew Matthews


Engedd el félelmeidet, kétségedet, és minden negatív gondolatot, ami megakadályoz abban hogy a jövődre koncentrálj. Itt és most a ez a te időt, tegyél hát érte, maradj a jelenben, ha a múltadon rágódsz,ha a jövőd felé kacsintgatsz, elszalasztod a pillanat örömét. Boldog csak a jelenben lehetsz! Ahogy a folyó sem folyik ugyanabba a mederbe, te sem vagy az aki tegnap voltál...


Ami korlátok közé kényszerít, az az én gondolatom és az én hitem. Ha megnyitom magam, gondolataimat és hitemet kitágítom, megszüntetem ezeket a korlátokat, minden lehetővé válik számomra, és a lehetetlen szót kitörölhetem a szótáramból.


A boldogságért olykor keményen meg kell dolgozni. Olyan ez, mint otthon rendben tartása – meg kell őrizni az értékeket, és a szemetet ki kell dobni. Az egyik ember a szép kilátást veszi észre, a másik a koszos ablakot. Te választod meg, hogy mit látsz és mit gondolsz. Andrew Matthews


„-Éjszaka majd fölnézel a csillagokra. Az enyém sokkal kisebb, semhogy megmutathatnám, hol van. De jobb is így. Számodra az én csillagom egy lesz valamerre a többi csillag közt. Így aztán minden csillagot szívesen nézel majd…” (Antoine De Saint-Exupéry)


Menj hová szíved húz, S merre visznek vágyaid! Nem hiszed még te sem, De eléred vágyaid. Majd elfelejted azt is, Kit feledni még nem tudsz, Vagy talán csak meg próbálod, és magadnak hazudsz. Bárhogy is lesz, de elhiszed ,hogy nem érdekel téged. Végül jégcsap leszel majd és kőből lesz a szíved. Majd ,ha szeretni akarsz, akkor nem fogsz tudni. Meg fagyott szíved nem fog felolvadni. Fuss! 'Hát rohanj! Éld az életed! Mert tilosban jársz,hiába szereted. /Gy.Ildikó/

“Az emberek szívesebben viselik el a megszokott körülményeket, mint a kockázatvállalást és a jutalmazást. Érdemes felvállalni a kényelmetlen – kellemetlen helyzeteket, mert akkor fejlődik az ember, és azokból tanul. Ha tudatosan hozod magadat kellemetlen helyzetbe, idővel cserébe nagy kényelmet fogsz tudni magadnak biztosítani.” (T. Harv Eker)


Mert ahogy Én, Te is képtelen vagy elmondani ki vagy. Te is inkább elmeséled az életed egész történetét ahelyett, hogy kibukna belőled az a néhány véresen igaz szó, ami ott lakik lelked mélyén - mint egy föltárt mellkasban a dobogó szív - és megmutatnád végre, hogy valóban ki vagy, mi fáj neked, és hol tartasz a sorsoddal.


Nem szabad félnem. A félelem az elme gyilkosa. A félelem kis halál, mely teljes megsemmisüléshez vezet. Szembenézek a félelemmel. Hagyom, hogy áthatoljon rajtam, fölöttem. És amikor mögöttem van, utána fordítom belső tekintetemet, követem az útját. Amikor a félelem elment, nem marad semmi, csak én magam.


– Tényleg olyan ritkák a boldog pillanatok? – kérdezte aznap este a csillag. A fa épp leeresztette szempilláit, hogy kipihenje magát. Megmozdította ágait, és álmosan felelte: – Nem… nem. Nem annyira ritkák. Csak hát… az emberek az eszükkel hajszolják azokat a pillanatokat. Pedig az – hogy mondjam neked? – a szív ügye. – Mesélj nekem a boldog pillanatokról! – Hagyjál, most álmos vagyok. (...) – Adj nekem egy boldog pillanatot. Aztán hagylak aludni. – Szeretlek! Nagyon! – Jó éjszakát! – mondta a csillag leírhatatlanul boldogan.


A felnőttek maguktól soha semmit nem értenek meg, a gyermekeknek pedig fárasztó mindent újra meg újra megmagyarázni nekik. “Ha valakivel találkozol, gondolj arra, hogy a találkozás mögött ezer és ezeregy ok rejlik. Minden emberi kapcsolat szent egymásratalálás. A másik emberben önmagad másik felét ismered fel, minden vonásában saját vonásaidat látod meg. Amit róla gondolsz, magadról gondolod. Amit vele teszel, magaddal teszed. Amit róla képzelsz, azt magadról képzeled. Mindaz, amit neki kívánsz, egy napon veled fog megtörténni.”

Élj a mának! Ma kell nagy dolgokat véghez vinned! Tűzz ki célokat ,de ne ragaszkodj görcsösen a holnaphoz! Légy türelmes!Higgy magadban és tetteid értékében! Ne kifogásokat keress,hanem megoldást! Így születnek a jó eredmények és így lehetsz sikeres. /Gy.Ildikó/


Légy nagyon éber, légy szeretetteljes, és ha a szex a szerelem részeként bekövetkezik, akkor nincs miért aggódnod! Ám a szex nem lehet a középpont - a középpontban a szerelemnek kell állnia. Szeretsz valakit, osztozol a lényén, megosztod vele a saját lényedet, közös térben éltek. És pontosan ez a szerelem: megtermteni egy teret két ember között.../ Osho

“Inkább csalódok, ha kell, naponta százszor is, minthogy állandóan bizalmatlan legyek mindenkivel, és az életet pokolnak tartsam, amelyben szörnyetegek élnek… Szeretek élni! És inkább legyen az életem örömteli, néha csalódással, mint elejétől végig boldogtalan, de csalódások nélkül!” (Müller Péter)



“Egy építkezésen, amikor megszólalt a jelződuda, a mukások egy kupacba letelepedtek, hogy megebédeljenek. Sam minden alkalommal kinyitotta az ételhordóját és panaszkodni kezdett. - Hogy a ménkű verje meg! Ez nem lehet igaz, már megint mogyoróvajas-lekváros kenyér. Utálom a mogyoróvajas-lekváros kenyeret! Sam minden nap siránkozott a szendvicse miatt. Teltek a hetek, és a többi munkást már kezdte idegesíteni ez a nyafogás. Végül az egyik társa így szólt: - Az ég szerelmére, Sam! Ha utálod a mogyoróvajat és a lekvárt, miért nem mondod meg az asszonynak, hogy valami mást készítsen? - Milyen asszonynak? – felelte Sam. – Nincs feleségem, magam készítem a szendvicseimet.” Mindannyian magunknak készítjük a szendvicseinket ebben az életben.” (Dan Millman – A békés harcos útja)


„Az a mélyről fakadó kívánság, hogy valamiben megkapaszkodjunk, nemcsak a külső dolgokra vonatkozóan vagy az érzelmeinkben nyilvánul meg, de abban a hajlamunkban is, hogy pillanatról pillanatra meg akarjuk tartani azt, ami már elmúlt, ahelyett hogy azzal foglalkoznánk, ami itt és most történik.” Ole Nydahl

Akkor kezdődött, amikor a mankók érkeztek a missziós-hordóban... - Mankók?? - Igen. Tudja, annyira szerettem volna egy babát. Papa kérte is, hogy küldjenek, de amikor megérkezett a hordó, a hölgy visszaírt, hogy nincs benne baba, csak egy pár kis mankó. Elküldte, hátha valami gyerek mégis hasznát veszi. Akkor kezdtük játszani a játékot. - No én aztán igazán nem értem, mi játszani való van egy pár mankóval! - jelentette ki Nancy kicsit ingerülten. - Éppen az az érdekes benne. Mindenben kell találni valamit, aminek örülhetünk - magyarázta Pollyanna komolyan. - És mindjárt a mankókon kezdtük. - Nohát, ezt aztán értse meg, aki akarja! Hogy lehet örülni annak, ha az ember babát kíván és mankót kap helyette? A kislány vígan ugrált Nancy mellett. - Dehogy nem, dehogy nem! Bár igaz, hogy az elején én sem értettem - ismerte be. - De papa megmagyarázta. - Akkor maga pedig magyarázza meg nekem - szólt Nancy kurtán. - Ó, libuska! Hát annak örültem, hogy nincs szükségem rá! - vágta rá Pollyanna büszkén. - Nagyon egyszerű a játék, ha az ember már belejött! (ELEANOR H. PORTER: Az élet játéka)


“Ha valakivel találkozol, gondolj arra, hogy a találkozás mögött ezer és ezeregy ok rejlik. Minden emberi kapcsolat szent egymásra találás. A másik emberben önmagad másik felét ismered fel, minden vonásában saját vonásaidat látod meg. Amit róla gondolsz, magadról gondolod. Amit vele teszel, magaddal teszed. Amit róla képzelsz, azt magadról képzeled. Mindaz, amit neki kívánsz, egy napon veled fog megtörténni.” (Tatiosz )

A rossz dolgok okkal történnek velünk, hogy általuk megismerjük önmagunkat. Rájövünk, milyen erősek is vagyunk valójában, milyen határtalanul tudunk szeretni, mit jelent számunkra: "elveszíteni", megtanulunk "elengedni", feleszmélünk, mi is az, amit valójában, igazán akarunk, és mi az, amit soha többé. A nehéz időszakokat egyszerűen túl kell élni. A rossz után mindig jó jön. Ezért ne félj megélni ami jön, hiszen EZ a TE ÉLETED. És egyszer majd, mikor az unokáidnak meséled életed csodálatos eseményeit, mondhatod: Ez vagyok én, ez volt az én életem. És rájössz, hogy csak a szép dolgokra emlékszel... de azok csak azért történhettek meg veled, mert a rosszakat is átélted.


Haladj nyugodtan a lárma és sietség közepette, és emlékezz arra a békére,ami létezhet a csöndben. Elidegenedés nélkül élj úgy, hogy jó kapcsolatod legyen az emberekkel. Mondd ki finoman és világosan az igazságot, és hallgass meg másokat még az egyszerű és tudatlan lelkeket is. Nekik is megvan a saját történetük. Ne hasonlítsd magad senkihez, ezzel kockáztatod, hogy léhává és hivalkodóvá válsz. Mindig vannak nagyobbak és kisebbek, mint te. Örvendj terveidnek ugyanúgy, mint teljesítményeidnek! Törődj a hivatásoddal, mégha mégoly szerény is, ez egy igazi érték az idők változó virágzásában. Légy óvatos a veled történtekkel kapcsolatban,hiszen a világ tele van csalásokkal. De ne légy vak,ami a bátorságot és a lelkierőt illeti, mert ez létezik. Sok egyén keresi a nagy ideálokat és mindenütt az élet hősiességgel van tele. Légy önmagad! Különösen ne színleld a barátságot. Ezenfelül ne légy cinikus a szerelemben,mert az szemben minden terméketlenségével és kiábrándulásával ugyanolyan örök, mint a fű. Vedd szívesen az évek tanúságait, emelt fővel lemondva a fiatalságodról. Szilárdítsd meg a lélek azon képességét, hogy megvédhesd magad a váratlan szerencsétlenségben. De ne bosszantsd magad agyrémekkel. Sok félelem születik fáradság és magány miatt. Egy egészéges fegyelmen túl, légy jó magadhoz. Te a világmindenség gyermeke vagy, nem kevésbé,mint a fák és a csillagok:jogod van itt lenni. És hogy neked világos vagy nem a Világmindenség úgy halad a maga útján,ahogy kell. Találd meg a békét Istennel, bármi legyen az elképzelésed róla, és bármilyen munkáid vagy álmaid legyenek, őrizd meg az élet hangos zűrzavarában a békét a lelkedben. Minden álnokságával, unalmas gondjaival és összetört álmaival a világ mégis szép. Figyelj! Törekedj a boldogságra.

“Milliók és milliók hiszik azt magukról, hogy szegénységre és kudarcra vannak “kárhoztatva” valamilyen megfoghatatlan erő hatásának következtében, amelyre – meggyőződésük szerint – nincsenek befolyással. Ők maguk “szerencsétlenségük” létrehozói, méghozzá azokon a negatív gondolati impulzusokon keresztül, amelyeket a tudatalattijuk “felvesz”, és a nekik megfelelő ekvivalensekké változtat.” (Napoleon Hill)


Szalámitechnika: Ha valamilyen ügyben halogatáson kapod magad, a cselekvést lépésenként -gusztusosabb szeletekben- készítsd elő. Ha nehezen fogsz egy levél megírásába, akkor először csak címezz meg egy borítékot, és hagyd az asztalon. Másnap gondolkodj egy kicsit, mit és hogyan kellene írni, és így tovább. A lényeg itt is az, hogy minden nap tegyél valamit./


"Egyetlen örökkévaló,aki dalolsz nekünk a csendben,aki egymás által tanítasz bennünket,vezérelj engem erőre és bölcsességre. Jártomban-keltemben hadd tanuljam tisztelni mindenkinek a célját. Segíts kezemnek,hogy tisztelettel fogjon,nyelvemnek,hogy lélekből szóljon,engedd,hogy figyeljek,de ne ítéljek. Engedd,hogy ne bántsak,és maradjon zene,szépség a látogatásom után,amikor visszatérek az örökkévalóságba." (Ausztrál bennszülött imádság)

Azoknak a helyeslését keresd, akiket a legtöbbre becsülsz! Válassz magadnak egy mentort! Ne azt kérdezd magadtól, hogy "Mit fognak gondolni mások?" hanem azt, hogy "Vajon a legsikeresebb ismerősöm helyeselné-e, amit a fejemben forgatok?" (David J. Schwartz)


“A vágy ezer nyelven szól hozzánk. Mindezt megértem. De csak szabad emberek vethetik magukat ezekbe az áradó mély vizekbe… Minden más aljas csalás, rosszabb, mint a tudatos kegyetlenség. Emberek, akiknek közük van egymáshoz, nem élhetnek titokkal a szívükben. Ez a csalás értelme.” (Márai Sándor: Az igazi)


„Vannak, akik megijednek attól, hogy másként is élhetnének. És attól, hogy a világ mégsem annyira szar. Vannak, akik úgy hozzászoknak a dolgokhoz, még a rossz dolgokhoz is, hogy nem mernek változtatni. Az ilyen emberek feladják. És ha ők feladják, mindenki veszít.” ( A jövő kezdete c. filmből)


"Amíg nem éled át, milyen a másiknak, addig nem tudsz szeretni.Amíg nem fáj neked a fájdalom, amit másoknak okozol, nem tudsz szeretni.Amíg nem fáj a seb, amit másokon ejtesz, és nem vérzel tőle te is, addig nem tudod, mi az, hogy VELE és EGYÜTT és KÖZÖSEN. Együtt érezni valakivel csak akkor lehet, ha sz én idegeim is összerándulnak attól, amit benne én okozok. A szeretet minél erősebb, annál érzékenyebb.

Kétféle beszélgetés van. Az egyik, amikor mondom a magamét. Amikor önmagamat akarom érvényesíteni. Szavakkal hatalmat lehet szerezni, olyan világot, amely csakis rólam szól, amelyben én vagyok a fontos: amit én gondolok, én érzek, én élek, én fájok – színjátékot, melyben én vagyok a főszereplő. Aki a magáét mondja: egyedül van. Olyan világban él, ahol senkinek sincs köze hozzá. Ennél pontosabban nem lehet elmondani azt a helyzetet, amelyben élünk, s amit úgy is nevezhetünk: a szeretetlenség világa. Aki csak mondja a magáét, annak nincs szüksége barát­ra, testvérre, feleségre. Csak közönség kell neki. A másik fajta beszélgetés az, amikor valaki társat keres. Ez nagyon ritka. /Müller Péter/


Csak ma kedves leszek. Olyan jól fogok kinézni, ahogyan csak tudok, csinosan öltözködöm, halkan szólok, udvariasan viselkedem, bőkezű leszek a dicséretekkel, senkit sem bírálok, nem találok hibát semmiben, és nem próbálok meg senkit sem megrendszabályozni vagy megjavítani.


"Az élet egy pillanat, amit ünnepelni és élvezni kell. Tedd mulatsággá, ünnepeld, és akkor beléphetsz az igazi templomba. A templom nem a lógó orrúaknak való; soha nem is volt az. Figyeld meg az életet: látsz valahol szomorúságot? Láttál már valaha depressziós fát? Vagy láttál már valaha szorongó madarat? Vagy idegbeteg állatot? Ugye nem? Az élet egyáltalán nem ilyen. Csak az ember tévedt el valahol... Mégpedig azért tévedt el, mert rendkívül bölcsnek és okosnak hiszi magát. A te betegséged az okosságod. Ne légy olyan bölcs. Mindig tudd, hogy hol a határ, ne ess végletekbe. Ha egy kicsit bolond vagy és egy kicsit bölcs, az jó - mert e kettő megfelelő arányú kombinációjából lesz a Buddha..."

A rendetlen környezet vonzásod irányultságát is zavarossá teszi. Mivel mindennek sajátos rezgése van, és életed minden egyes elemének rezgésével kapcsolatba kerülsz, személyes tárgyaid hatással vannak érzéseidre, és arra is, hogy mit vonzol a tapasztalatodba. Selejtezz, dobálj ki vagy ajándékozz el minden olyasmit a tapasztalatodból, ami nem elengedhetetlen a számodra!


Ha nem vagyok hajlandó megbocsátani sógoromnak, hogy nem hívott meg a karácsonyi partira, akkor én szenvedek ettől. Nem ő kap gyomorfekélyt, nem ő fog forgolódni éjjel az ágyban, nem ő borul ki és nem neki lesz rossz szájíze. Velem történik meg ilyenkor mindez. Nem véletlenül tanácsolják nekünk: “Bocsáss meg az ellened vétkezőknek!” Csak így maradhatunk egészségesek és boldogok. A nem-megbocsátás az egyik legfőbb betegség kiváltó ok, hiszen a savanyú gondolatok a testet emésztik. (Andrew Matthews – Élj vidáman!)


A lehetetlen csupán egy nagy szó, amellyel a kis emberek dobálóznak, mert számukra könnyebb egy készen kapott világban élni, mint felfedezni magukban az erőt a változtatásra. A lehetetlen nem tény. Hanem vélemény. A lehetetlen nem kinyilvánítás. Hanem kihívás. A lehetetlen lehetőség. A lehetetlen múló pillanat. A lehetetlen nem létezik.

Semmi nem okoz akkora fájdalmat és csalódást, mint amikor egy gyermeket nem kímélnek meg a gyermeklét alapvető szabályától, a gondtalan boldogságtól. Tedd félre sérelmeidet, nyeld le haragodat, vértezd fel magad a csalódásoktól és tégy meg mindent gyermeked boldogságáért, ami tőled telik, mert ha nem így teszel gyermeked is ezt fogja örökül hagyni a következő generációnak.


Ne utáld és ne szidd a csekkeket, mert fizetőképességedet mutatja. Ne mond azt, hogy soha nincs pénzed, nem elég semmire, szerencsétlen vagy. Mivel te vagy a parancsnok, így parancsot adsz az agynak, hogy így is történjen és így persze, hogy szegény maradsz, hiába áhítozol a gazdagságra, ha közben nem veszed észre, hogy negatív kijelentéseiddel éppen magad alatt vágod a fát, s ezzel nem engeded magadhoz a gazdagságot. Ha szeretnél az életkörülményeiden változtatni,gyujts fehér gyertyát és kérj angyali segítséget.

Olyan téveszmék vannak, hogy megfelelő és nem megfelelő emberek léteznek. Ezek szükségszerűek. Továbbá elfogadhatóak mint ahogy az ember fia magáévá tette szenvedésében a problémát. Azonban minden embernek megbocsájtott, egyszerűbben, többre tartotta a bűnöst mint a megigazultat. Tanítás: áldjátok ellenségeiteket.

Nem esem kétségbe ha néha nem úgy alakulnak a dolgok ahogy én szeretném. Már tudom azt ,hogy minden ami történik legyen az jó vagy rossz dolog csak egy állapot,egy időszak ami elmúlik. A szerelemből szeretet lesz,a gyászból emlék.Mi döntjük el saját magunkban hogy,mit akarunk az életünktől. /Gy.Ildikó/

Tény, hogy bármi, amiből hiányzik a jelen pillanat megbecsülése, azzal jár, hogy lerombolja az eljövendő értéket. Ne arra tékozold tehát az életedet, hogy kivárásra játszol, és azt reméled, hogy egy szép napon majd boldog leszel, miközben nem adsz esélyt annak, hogy most legyél az. Azonnal szerezd vissza a szándékaid és a hozzáállásod feletti uralmat, és a jelen élvezete legyen a célod. Helyezd az értéket és a megbecsülést elméd és életed középpontjába. Egy pillanattal se halogasd tovább a saját esélyedet a békére!

Nagy bátorság kell ahhoz, hogy egy ember fenntartás nélkül engedje szeretni magát. Bátorság, csaknem hősiesség. A legtöbb ember nem tud szeretetet adni és kapni, mert gyáva és hiú, fél a bukástól. Szégyelli, hogy odaadja, s még sokkal inkább szégyelli, hogy kiadja magát a másiknak, elárulja titkát. Azt a szomorú, emberi titkot, hogy szüksége van gyengédségre, nem tud meglenni nélküle.


“A pozitív gondolkodás azt jelenti, hogy felismerem: minden ami van, engem szolgál, és nekem segít még akkor is, ha kifejezetten kellemetlen vagy fájdalmas. Ennél fogva minden jó, úgynevezett negatív nem is létezik, csupán olyan kellemetlen jóról beszélhetünk, amelynek bekövetkeztét én tettem szükségessé.” (Kurt Tepperwein)


„Csakis akkor beszélj, amikor kell, s felét mondd csak annak, amit gondolsz; csakis azt írd le, amit aláírhatsz, és csakis azt cselekedd, amit elmondhatsz. Sohase feledd, hogy a többiek számítanak rád, s hogy te ne számíts rájuk. Ne becsüld a pénzt se többre, se kevesebbre annál, amennyit ér: a pénz jó szolga, de rossz úr.”

„…Van úgy , hogy megfeszülve erőlködsz… Úgy kell énekelned, hogy ne érdekeljen, kapsz-e érte pénzt, Úgy kell szeretned, mintha sosem bántanának, Úgy kell táncolnod, mintha senki sem figyelne, Szívedből kell jönnie, ha azt akarod, hogy jó legyen.” (Andrew Matthews)


Ne utáld és ne szidd a csekkeket, mert fizetőképességedet mutatja. Ne mond azt, hogy soha nincs pénzed, nem elég semmire, szerencsétlen vagy. Mivel te vagy a parancsnok, így parancsot adsz az agynak, hogy így is történjen és így persze, hogy szegény maradsz, hiába áhítozol a gazdagságra, ha közben nem veszed észre, hogy negatív kijelentéseiddel éppen magad alatt vágod a fát, s ezzel nem engeded magadhoz a gazdagságot. Ha szeretnél az életkörülményeiden változtatni,gyujts fehér gyertyát és kérj angyali segítséget.


Osztatlan figyelmünket a jelen pillanatra kell összpontosítani,nem pedig feszültséget teremteni magunkban azzal,hogy a jövőn rágódunk. A szeretet gyógyszer,amivel az ego betegségeit lehet kezelni. Csak kevesen hajlandók felkutatni belső világukat,helyette a külsőt tanulmányozzák. Csupán az elfogadó tolerancia,a megbocsátás és a szeretet-csakis ezek számítanak.

Kérdezhetnéd, miért élünk, de senki nincs, ki választ ad, minden napunk küzdelem, mely mindhalálig megmarad. Ha csalódott vagy, s úgy érzed, hogy minden hullám összecsap, gondolj bele, mennyi ember vállalná sorsodat. Mindig csak a jóra figyelj, s hibáidat elfeledd, ha önmagadat elfogadod, könnyebb lesz az életed. Ha nem látod a fényt, a Napot, nyisd ki jobban a szemed, gondjaid közt tartogat még csodákat az életed.


..Én vagyok az, aki egy kicsit tájszólással beszél. Én vagyok az, aki a tornaórán ügyetlenkedik. Én vagyok az, akit mindenért hibáztatnak. Én vagyok az, aki hazafelé fél a buszon. Én vagyok az, aki amikor siet, mindig megbotlik. De az is én vagyok, akinek van elég bátorsága, hogy felkeljen, és másnap újra végigcsinálja az egészet. Andrew Matthews


Az igazi barát gondolkodás nélkül arcodba vágja, hogy mit rontottál el még akkor is, ha tudja ,lehet, hogy elveszít, ezt nem azért teszi, mert meg akar bántani ,hanem azért hogy tanulj belőle! Csak a bánattól és a fájdalomtól akar megkímélni. Ha ezért el is taszítod Magadtól, Ő akkor is vigyáz Rád és kitart melletted !!! (ozep)


“Az alaptörvény kimondja, hogy a hasonló, hasonlót vonz. A negatív gondolkodás biztosan negatív eredményt hoz. Ennek megfelelően ha valaki rendszeresen optimistán és pozitívan gondolkozik, akkor ezen gondolatai kreatív erőket hoznak mozgásba - és a siker, ahelyett, hogy elkerülné, elkezd felé áramlani.” (Norman Vincent Peale)

A küzdelem A küzdelem lehet megpróbáltatás vagy nagyszerű élmény, aszerint, hogy az egyén hogyan viszonyul hozzá. Mindenesetre a siker nemcsak lehetetlen, hanem elképzelhetetlen is nélküle. Az élet, a bölcsőtől a sírig, a küzdelmek állandóan ismétlődő, elkerülhetetlen sorozata. A küzdelmek tanulsággal szolgálnak, s ezek egyre halmozódnak. A küzdelem megedzi az ember lelkét. A legtöbb ember megpróbálja a legkisebb ellenállás ösvényén haladva leélni az életét. Nem ismeri fel, hogy ez a szemlélet, amely a folyók kanyargósságához vezet – ugyanezt eredményezi az ember esetében is. Jellemünk szilárdsága nélkül, amely a küzdelmek során fejlődik ki, igencsak ki lennénk téve a csábításnak, hogy céltalanul, elképzelések és tervek nélkül sodródjunk az árral egész életünkön át. A küzdelem elkerülhetetlen velejárója életünknek. A küzdelem nem sorscsapás, hanem lehetőség, kedvező alkalom. A sikert csak küzdelem árán érhetjük el. Az életben semmi jelentős dolgot nem tudunk végrehajtani anélkül, hogy meg ne küzdenénk érte. Ha erőfeszítés nélkül is lehetne sikereket elérni, akkor mindenki sikeres volna. Az élet küzdelem, a jutalom pedig azé, aki szembenéz a nehézségekkel, és elébe megy a következő kihívásnak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése