Author: Krisztina Csonka
•1:33

 


Bánatos sms-ek



  o  A könny és a szerelem édestestvér. 
Nem szerelem, ami egy könnyet se ér.
 Ki soha nem sírt, soha nem szeretett, 
Mert a könny és a szerelem egyszerre született.


          o Rád gondolok titokban, 
Szerelem tüze lángol arcomban,
 Szeretnélek látni, gondolatban veled szállni. 
Karodba belebújni, s a magánytól elbúcsúzni!


          o Mit ér ezer szó, mely nem tőled, hallható. 
Mit ér a sok csillag, ha nem veled látható. 
Mit érnek az órák, mit érnek a percek, 
Ha mindezek nélküled telnek.



          o SzeretIek, mint pingvin a fagyot. SzeretIek, mint virág a napot. 
Szeretlek, mint virslit a kutya, 
ha mással járnál, megütne a guta.


          o 40 fokos lázzal nyomom az ágyat, De nem a betegség kínoz, hanem a bánat. A bánat, hogy nem vagyok Véled. 
A bánat, hogy nem látlak Téged!


          o Azt mondod jó velem, 
de már szédül a fejem! Azt mondod a szíved az enyém lett, 
de más a szó és más a tett!

          o Olyan szomorú mindig egyedül lenni, 
Valakit mindig hiába keresni. 
Valakit várni, ki nem jön többé,
Valakit szeretni titokban örökké!


          o Evezz, evezz az élet tengerén. 
Ki ne köss a bánat mezején. 
Legyen erőd tovább evezni, 
A boldogság szigetén kikötni.


          o Addig vagy boldog, amíg van aki szeret, 
Aki a bajban megfogja a kezed 
Hogy milyen fontos is volt neked, 
Csak akkor tudod, ha már nincs veled!



          o Elvitted tőlem a napot, 
A holdat és minden csillagot. 
Többé szivárványt sem láthatok, 
Nem mámorítanak illatok. 
Nélkülük még elvagyok, 
De nélküled én meghalok.


          o Hogyha patak partján szomorú fűzfa volnék, alkonyatkor szépen rád hajolnék, s füledbe súgnám altató mesémet és százszor elmondanám, hogy SzeretIek!!


          o Akkor a legelviselhetetlenebb valakinek a hiánya, mikor mellettünk ül és tudjuk, hogy sohasem lehet a miénk.

          o Nehéz az élet, sok a bú, a bánat, 
örömünk alig van, de örüljünk a mának! 
Szívemben a remény izzik, parázslik!
 Tán gondolsz rám, várok Rád: Most és mindhalálig!


          o Az a legszerelmesebb szív, mely nem tűr karcolást, mely inkább vérzik, mint szeressen mást.



          o Könnyes szemmel a hívásod várom,
A fájdalom ajtaját magamra zárom. 
Bújtass el, hisz egyedül fázom, 
S lelkedben szeress, ha néha hiányzom!

          o Meghal a remény és meghal a lélek,
 Egyszer még sajnálni fogod, mi semmivé lett.
 Ekkor már késő, meghalt a lélek: 
Szeretlek Téged amíg csak élek...




          o Míg veled nem lehetek, 
a szívemmel kísérlek. 
Vigyázok rád, őriznélek; 
tudd: én már csak érted élek!


          o Amikor megláttalak nem kellett más, 
te voltál nekem a szívdobbanás, 
úgy vártam rád, ahogy még soha senki más, 
mégsem jött el az a szerelmes láz.




          o Nem írom azt, hogy szeress, azt se, hogy gondolj rám, mert, ha nem vagyok a szívedbe vésve, úgyis hiába mondanám.


          o Ne sírj ha gyötör a bánat, 
csak kinevetnek ha sírni látnak. 
A te fájó szíved nem lesz attól könnyebb és 
Csak nagyon kevés ember érdemli a könnyed!!


          o Az ember erős, de a szíve megszakad, ha azt, akit szeret, szeretni nem szabad.


          o Nem tudlak és nem is foglak elfeledni, kár, hogy így kellett megtanulnom szeretni.
This entry was posted on 1:33 and is filed under . You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed. You can leave a response, or trackback from your own site.

0 megjegyzés: